Az 1789-es francia forradalom a Római Birodalom bukása óta talán a legnagyobb horderejű esemény volt Európa történetében. A főleg Európa déli országaiban toborzott, lefizetett és a francia fővárosba szállitott manipulált csőcselékből álló nép, amelyett nyilvánvalóan megszerveztek a többi társadalmi osztály elleni fellépésre, korábban sosem jutott olyan szerephez, mint amelyet a francia forradalomban betöltött. Soha nem volt példa arra, hogy egy kisebbséget alkotó lázadó csoport egyidejűleg semmisitse meg a nemzeti lét olyan intézményeit, mint a királyság, nemesség, papság, alkotmány, nemzeti lobogó stb. Ami itt a legfontosabb tény, az az, hogy a francia forradalom nem nagyon volt a franciák műve. Ez az akció olyan erőknek a tevékenységére utal, amelyek mindazt el akarták pusztitani, ami Franciaországot jelentette. 

Meglepő hiszékenységgel azt hisszük, hogy a szegény "csőcselék" meg tud szervezni és végretud hajtani egy magában egy ilyen nagyszabású és költséges akciót. Ez a hibás feltételezés megakadályozza az események valódi jelentőségének a felismerését és a forradalmi mozgalom igazi forrásának és céljának a megértését. A tudatosan beinditott forradalmi folyamat elsőként paralizálja az adott társadalmat. Ezt követően hatalmas csapást mér a fennálló rendre. Az általános bénultság előidézéséhez szükséges a szigorú titoktartás. A társadalom bénultságának és tehetetlenné válásának külső jelei az eladósodás, a társadalmi kontroll meggyengülése, illetve elvesztése, és egy jól szervezett, a társadalomtól elkülönülő, azzal ellenérdekű szervezetnek a jelenléte.

Az adósság, különösen a nemzetközi eladósodás, az első és legfontosabb lépés. Az eladósodás következtében az adott állam vezetői függőségi helyzetbe kerülnek. Ekkor egy tőlük idegen erő, az árnyékkormány veszi át a háttérből a döntések befolyásolását. Ha az eladósodás megfelelő mértékű, akkor az hamarosan magával a politikai tevékenység és az egész lakosság ellenőrzését. Hiszen aki a pénzrendszert ellenőrzi, az ellenőrzi a gazdasági rendszert, az ipart, és ezen keresztül végül az államot is. A pénzrendszer segitségével előidézett függőségi helyzet és bénultság kiegészül a mesterségesen manipulált tömegek forradalmi megmozdulásaival, és a kettő együtt halálos csapást mér az adott nemzetre és lakosságára


1780-ban mesterségesen pénzügyi válságot idéztek elő a pénzrendszer és a politikai irányitás átvételére a háttérben már évek óta gondosan készülődő titkos körök. Az akkori világ legnagyobb pénzügyi hatalmasságai, akik a világ arany- és ezüstkészletének a többsége felett rendelkeztek, Európa nagy részét el tudták adósitani, köztük Franciaországot is. 
A Francia Királyság jelentősen eladósodott, ami önmagában nem lett volna leküzdhetetlen. A problémát az okozta, hogy a hiteleket és a kamatokat csak aranyban lehetett törleszteni. Ezért a király és tanácsadói elhatározták, hogy Franciaország reális, fizikai tárgyakban fekvő vagyonának és földbirtokainak a fedezetével pénzt bocsátanak ki. 
Ez elfogadható megoldásnak tűnt. Arra azonban nem volt alkalmas, hogy áttörje azt a rendszert, amit a nemzetközi pénzügyi bankárok, akik a hitelt nyújtották, kialakitottak. A hitelekre kamatot kellett fizetni, és kizárólag nemesfémekkel lehetett őket törleszteni. Arany, ezüst és más nemesfémek azonban nem álltak megfelelő mennyiségben Franciaország rendelkezésére. A pénzrendszer urai a nemesfémkészletekkel rendelkező nemzetközi bankárok voltak

A szabadkőművesség 1730-ban érkezett meg Angliából Franciaországba. 1771-re már olyan jelentős mozgalommá alakult, hogy Fülöp orleáni herceg, a király unokatestvére lett a nagymestere. Ez a szabadkőművesség mind tagjainak személyes élete, mind közéleti tevékenysége szempontjából jószándékúnak tekinthető. Maga az Orleáni herceg sem akart végsősoron mást, mint egy demokratikus, alkotmányos monarchiát, amelynek unokatestvére helyett majd ő áll az élén. Nem lévén különösebben tehetséges ember, kiválóan alkalmas volt arra, hogy az események igazi mozgatói megbújjanak mögötte

Mirabeau márki, aki az Orleáni Herceg után átvette a forradalom vezető figurájának szerepét, nagyrészt hasonló feladatot töltött be. Ő már tehetségesebb volt, mint Orleáni Fülöp. A történelemből tudjuk, hogy őt is Moses Mendelssohn finanszirozta, és ő volt az, aki az illuminátus rendet elterjesztette Franciaországban. Mirabeau volt az is, aki felvette az illuminátusok rendjébe Orleáni Fülöpöt és Talleyrandot, Napóleon későbbi miniszterét. Az illuminátus rend irányitásával működött Franciaországban a Grand Orient szabadkőművesség, amely viszont szétágazott kék és nemzeti szabadkőművességre. Visszatérve Adam Weishauptra, akire a nemzetközi pénzkartell az illuminátusok bajor ágának a vezetését bizta, a történelmi események tanúlsága jól hajtotta végre feladatát. Az illuminátusokhoz tartozott a későbbiekben Marx, Engels és Lassal is. Ők bizonyos fokig átalakitották az illuminizmust, de megőrizték alapvető doktrináit. A hangsúlyt az emberbaráti elvekre helyezték, ugyanakkor kitartottak a forradalmi célok mellett. 
A francia forradalom tanulmányozása azért aktuális ma is, mert ez volt a nemzetközileg megformálódott szervezett pénzhatalom második nagy horderejű történelmi akciója. Az első sikeres akciója, az angol forradalom nem teljesen elégitette ki ezt a nemzetközi pénzhatalmat, és ezért a francia forradalom előkészitésére már sokkal több gondot forditott ügynökei útján. 

Sokan a francia felvilágosodás nagy alakjainak, az enciklopédistáknak a szellemi megalapozó tevékenységére vezetik vissza a forradalmi eseményeket. Kétségtelen, hogy a filozófusok nagy szerepet játszottak az események előkészitésében. Elképzeléseik közvetlenül hatottak az arisztokráciára és a művelt polgárságra. A parasztság azonban nem volt tájékozott a filozófiai kérdésekben, őket elsősorban a földkérdés, a learatott gabona tulajdonjoga és az adózás foglalkoztatta, amely gyakran munkájuk teljes eredményét elvette tőlük. Ebben az időszakban a francia mezőgazdaság a legfejlettebb volt Európában. A lakosság, a francia nép egésze jól élt a többi néphez képest. XVI. Lajos reformjai további fejlődést tettek lehetővé a franciák számára. A király elkövetett mindent, hogy csökkentse a tömegekre nehezedő terheket. Lehetővé tette, hogy a gabonát adómentesen értékesitsék, és 1779-re megszűntette a rabszolgaság minden formáját az országban, később pedig törvényen kivül helyezte a kinzást. Több alkalommal is csökkentette a királyi család és a királyi udvar költségeit, valamint általános reformokat vezetett be a börtönökben és a kórházakban. 
Az Illuminátus rend azonban nem rokonszenvezett ezekkel a reformokkal. A lakosság zöme azonban tisztában volt azzal, hogy ki védelmezi a jogait, és ezért lojális maradt a királyhoz. Ugyanakkor elégedetlenek voltak a rendi gyűléssel, amely elsősorban a privilegizált osztályok tagjaiból állt. A király reformjai felbátoritották a rendi gyűlésből kirekesztett osztályokat, hogy követeljék a kormányzati rendszer megváltoztatását. A privilegizált osztályok veszélyeztetve látták emiatt az előjogaikat, és ezért lépéseket tettek politikai státuszuk megerősitésére. Ez a vállalkozás volt tulajdonképpen a Francia Forradalom, amelyet nem a nép kezdeményezett, hanem pont a nép elnyomói.

A forradalom egyik fő kezdeményezője a már emlitett Fülöp orleáni herceg volt. A forradalom kitörése előtt XVI. Lajos új adókkal sújtotta a privilegizált osztályokat, amelyeket az Orleáni Herceg illegálisnak minősitett, ezért a király száműzetésbe küldte. Ebben a helyzetben viszonylag könnyű volt Mirabeau-nak Orleáni Fülöpöt megnyerni az Illuminátusok céljai számára. Mirabeau és Lacloss segitette Orleáni Fülöpöt, hogy egy ügynökhálózat segitségével fellázitsák a tömegeket az Ancien Regime, azaz a régi rend és a királyi udvar ellen. Ez a lázitó tevékenység 1789-ben a mesterségesen előidézett élelmiszerhiánnyal csúcsosodott ki. Az illuminátusok azokkal szövetkeztek, akik pont őellenük lázitotta a tömegeket. Egyidejűleg természetesen egyre aktivabbá váltak a szabadkőművesek és az illuminátusok is, akik, mint utaltuk rá, meg akarták szüntetni a vallást és a dinasztikus kormányzást Európában. Robespierre jakobinus vezér azt igérte a munkásoknak, hogy egy olyan új korszak jön, amelyben az urak lesznek a szolgák, és a szolgák az urak. 

Poroszország is fontos szerepet játszott a franciaországi káosz és az anarchia előidézésében. Nagy Frigyes porosz király is sokat költött arra, hogy lejárassa a Habsburg házból származó Maria Antoinettet, és ezáltal meggyöngitse a kapcsolatot Franciaország és Ausztria között. Mária Terézia lánya, a francia királyné, valóban baráti kapcsolatot akart szülőhazája és Franciaország között, és ezért szemben állt Poroszországgal. Mindazonáltal a félrevezetett tömegek, akik azt hitték, hogy Maria Antoinette a franciák ellen van, gyűlölni kezdték a királynét. A porosz nagykövet számos rágalmazó publikációt hozott forgalomba Maria Antoinette ellen. 

Anglia, amely nem bocsátotta meg Franciaországnak, hogy az amerikai Függetlenségi Háborúban London ellen foglalt állást, szintén jelentős szerepet játszott a francia forradalom előkészitésében. 

1778-ban a már szerveződő és működő pénzkartell Adam Weishaupton keresztül kezdeményezte a franciaországi forradalom előkészitését. A felkelés célja nemcsak a király megdöntése és a kereszténység háttérbe szoritása volt, hanem az is, hogy háború jöjjön létre Franciaország és a többi európai ország között, amely lehetővé teszi az illuminátusokat, hogy hitelekkel finanszirozza mind a két felet. Ez a magyarázat arra, hogy az illuminátusok a forradalomban szemben álló erők mindegyikét finanszirozta. 

A vörös zászlót először 1789-ben bontották ki, azóta valamennyi baloldali és kommunista mozgalom ezt a zászlót tekinti a szimbólumának. Minél többet tudunk meg a forradalomról, annál inkább zavarbaejtőek a tények. A Francia Köztársaságot nem az előbb felsorolt csoportok közül valamelyik jelentette be, hanem a királyi nemzetgyűlés. Ez a tény felveti azt a kérdést, hogy miért kellett Franciaországnak sok ezermillió frank értékű pusztulást elszenvednie a reformok nevében, amikor ezeket a reformokat önként felajánlotta a király. A szokásos válasz, hogy azért történt annyi véres kilengés a forradalom alatt, mert a társadalom alsó osztályai gyűlölték a privilegizált osztályokat, és a vérontás a bosszújuk volt. Ez már azért sem helyes válasz, mert a meggyilkoltaknak csupán az 5 százaléka volt arisztokrata. A meggyilkolt emberek 95 százaléka az egyszerű emberek soraiból kerültek ki. Az is jogos kérdés, hogy a forradalom vezetőit miért gyűlölte a nép? Robespierre igy fogalmazott: "Minden francia ellenünk van!". Minderre az adja meg a választ, hogy a francia forradalmat, és a további forradalmakat is a háttérből a pénzvagyon tulajdonosok egy kis csoportja kezdeményezte, koordinálta és pénzelte, akiknek nem sok közük volt a néphez, kivéve azt, hogy a munkájukat kizsákmányolták. Ezért nyugodtan nevezhetjük az 1789-es forradalmat az 1917-es bolsevik forradalom mellett finánckapitalista forradalomnak is. 

Tekintsük most át időrendben a forradalom kiemelkedő eseményeit. 1789-ben két tényező is válságos helyzetet idézett elő. Az egyik a fenyegető éhinség volt, amely pánikot hozott, a másik pedig az, hogy elözönlötték Párizst olyan háttérből irányitott és pénzelt személyek, akik sem parasztok, sem munkások nem voltak, és akik azt a parancsot kapták, hogy keltsenek félelmet a lakosság körében. Egyes történészek szerint ezek az idegenek külföldi akcentussal beszéltek, és Dél-Franciaországból, valamint Olaszországból érkeztek. Megbizóiktól napi 12 frank dijazásban részesültek. Mindez ellentmond annak az általános feltételezésnek, hogy a forradalom a párizsi nép spontán lázadásának az eredménye volt. 

1789 júniusában a nemzetgyűlés küldöttei két táborból álltak. Az egyik reformokat akart, a másik ellenezte azt. Az Orleáni Herceg és több barátja, valamint a Robespierre által vezetett, és főleg jogászokból álló frakció volt a hangadó a nemzetgyűlésben. Jelen volt a törvényhozásban a királyi demokrata párt is, a későbbi alkotmányos párt, amelynek egy biró, Jean Joseph Mounier volt a vezetője. Ennek a pártnak a programja számos francia tetszését elnyerte. Az Orleáni Herceg elsősorban a királyi család eltávolitását kivánta, mig Robespierre a monarchia megszüntetését. Mindkettő a franciák többségének az akarata ellen tevékenykedett, mert a nép elsősorban alkotmányos monarchiát kivánt. A francia társadalom a királyi uralom évszázadai alatt alkalmazkodott ehhez az intézményhez, és nem is kivánta sem a király eltávolitását, sem a királyság felváltását köztársasággal.

XVI. Lajos személyében jogaik védelmezőjét látták, aki folyamatosan csökkenti a nemesség privilégiumait, és növeli az átlagember jogait. A király személyesen is megjelent a nemzetgyűlésben, és javaslatokat terjesztett elő a nemesség és a papság pénzügyi kedvezményeinek, valamint az ingatlan- és jövedelmi adónak a megszüntetésére, amelyet kizárólag a polgárok fizettek, továbbá lépéseket tett a földesurak részére végzett ingyenmunka, vagyis a robot törvényen kivül helyezésére. A király ezen kivül kezdeményezte a sajtószabadság alkotmányos biztositását több más humanitárius változtatással egyetemben. Az uralkodó közölte a képviselőkkel, hogy ha nem támogatják javaslatait, akkor ő egymaga is bevezeti a reformokat. Ez azt jelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és a reformokat királyi rendelettel vezeti be. A király javaslatai valamennyi frakcióban zavart okoztak. Az orleánisták, a nemesség és a papság előjogainak az elvesztésétől féltek. A republikánusok viszont attól tartottak, hogy igy elveszithetik a lehetőséget, hogy a nép nevében léphessenek fel a királlyal szemben. A király ugyanis azokat a változásokat kivánta, amelyekért ők harcolni akartak ellene. A király javaslatainak az elfogadása egyet jelentett az alkotmányos monarchia bevezetésével, ami pontosan azért, mert a király akarta bevezetni, elfogadhatatlan volt valamennyi rend képviselőjének. 

A királynak ebben a pillanatban kézbe kellett volna vennie az irányitást, hiszen övé volt a hadsereg, és a lakosság többsége is az ő oldalán állt. XVI. Lajos azonban habozott, és csupán néhány miniszterét váltotta le. A forradalmat háttérből irányitó erők ekkor szónokokat küldtek Párizs különböző negyedeibe azzal a speciális feladattal, hogy figyelmeztessék a lakosságot, miszerint királyi csapatok várhatóan majd támadást intéznek Párizs polgárai ellen. Ezek a fizetett szónokok felszólitották a párizsiakat, hogy fegyverkezzenek fel, és szálljanak szembe az ellenséggel, vagyis a király katonáival. Növekvő félelem és pánikhangulat lett az eredmény. Mindez párosult a mesterséges előidézett élelmiszerhiánnyal. Az Orleáni Herceg és a vele együttműködő összeesküvők felvásárolták minden kapható gabonát, és elrejtették Párizson kivüli raktáraikban. Ezt kiegészitették a szándékosan terjesztett rémhirek. Július 12-én például elterjedt, hogy a nemzetgyűlés küldötteit Versailles-ban megölték, az Orleáni Herceget pedig a Bastille-ban bebörtönözték, és halálra itélték. A pánikhangulat különösen St. Antoine és St. Michel kerületet keritette hatalmába, ahol a legtöbb uszitó külföldi volt található.  Ezek a Párizsba hozott és fizetett ügynökök felfegyverkeztek a tőrtől a vasvilláig minden elérhető eszközzel, gyújtogattak és raboltak. Ez arra ösztönözte a legszegényebb, éhező párizsiakat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Harmincöt-negyvenezer lázadó verődött össze, és megjelent a szinen Danton is, az Orleáni Herceg új szónoksztárja. Július 14-én félreverték a francia főváros harangjait, az utcai szónokok pedig arra biztatták a felkelőket, hogy ne várják meg a király közeledő katonáit, hanem azonnal foglalják el a Bastille-t, és szabaditsák ki az Orleáni Herceget, továbbá fegyverkezzenek fel az ott található fegyverekkel. 
Elsősorban megint az idegenek teljesitették ezt a felhivást, és viszonylag kevés párizsi csatlakozott hozzájuk. A felizgatott tömeg azonban csaknem üresen találta a Bastille-t. Ez a királyi börtön, amely egyébként tisztességesen berendezkedett szobákból állt, ahol minden szükséges kényelem megvolt, és az élelem is kellő mennyiségben és minőségben állt rendelkezésére, a lázadás idején mindössze hét lakóval rendelkezett, és ezek is többségükben közönséges bűnökért lettek elitélve, nem politikai foglyok voltak. Céltalan volt a Bastille elfoglalása azért is, mert a király már korábban elhatározta a lebontását, és már készen álltak a tervek egy szép tér kialakitására. A börtönnek használt erődöt azért tudta könnyen elfoglalni a csőcselék, mert maga a király tiltotta meg ott állomásozó csapatainak, hogy fegyvereiket használják. Ennek dacára a Bastille őrségének a parancsnokát a lázadók nyomban meggyilkolták, és ezt követően a levágott fejét körbehordozták Párizsban. A csőcselék ugyanigy tett az őrség többi tagjával is, miután azok letették a fegyvert. Egyedül a svájci katonák nem adták meg magukat, és ők harci alakulatot formálva távoztak. Párizs nyolcszázezer polgárából csak egyezer vett részt a Bastille ostromában. A lázadás vezetői megpróbálták igazolni az őrséggel szemben elkövetett kilengéseket azzal, hogy a lázadók az igazságért, a szabadságért és az egyenlőségért ontottak vért. De már ekkor minden jel arra utalt, hogy ez a vérontás a magasabb körökben dúló hatalmi harc következménye volt. 
A forradalmat a háttérből irányitó hierarchia nem volt megelégedve a Bastille elfoglalásának eredményeivel. A lakosság kiábrándult az üres igéretekből és a semmivel nem igazolt kegyetlenkedésekből. Mirabeau és Moulin azonban mindent elkövetett, hogy igazolja ezeket a cselekményeket, és újabb akciókra ösztönözze a párizsiakat. A lázitók főleg a nemzetgyűléshez tartozó jogászok voltak. Hamarosan kiterjesztették tevékenységüket Franciaország többi részére is. Leveleket küldtek szét Franciaország-szerte azt állitva: brit és osztrák csapatok közelednek, hogy megtámadják a franciákat. A lakosság pánikba esett, fegyverkezni kezdett, és ez lassan anarchiához vezetett. Marseille-ből és Olaszországból felbérelt lázitók érkeztek Franciaország különböző tartományaiba, hogy rávegyék a lakosságot a lázadásra. Elsősorban a nemességet és a papságot támadták, de számos paraszt is az áldozatukká vált. Voltak olyan helyek, mint például Burgundia, ahol több község is összefogott, és szembeszállt a lázitókkal. Ezeknek a lázitóknak a zsebeiben olyan iratokat találtak, amelyek utasitást tartalmaztak a kastélyok és az apátságok felgyújtására, amiért azok részt vettek az élelmiszerhiány előidézésében. Ez a stratégia hatásosnak bizonyult, mert a lakosság tudott a király erőfeszitéseiről, amivel korlátozni akarta a privilegizált osztályoknak az előjogait. Tény, hogy a nemesség és a papság kizsákmányolta az alsóbb osztályokat, de ez a két osztály volt az egyedüli kapcsolat a királyi udvar és a lakosság között. Ennek a kapcsolatnak a felszámolása lehetővé tette az abszolút monarchiának a bevezetését, amely viszont az Orleáni Herceg elképzelése volt. Ez azt jelentette volna, hogy csak egy hatalom van, és a lakosság egésze védelem nélkül marad.

A köztársaságiak, a háttérben meghúzódó pénzügyi körök eszközei, le akarták rombolni a monarchiát, és egy új republikánus rendet akartak a helyébe. A nemzetgyűlésben augusztus 30-án már azoknak a fejét követelték, akik támogatták a királyhű frakción belül az alkotmány bevezetését. A király bejelentette, hogy valamennyi javaslatot megvétóz, ha reformjait a nemzetgyűlés nem hagyja jóvá. Az egyszerű franciák nem értették pontosan, mit jelent a vétó. A felbérelt agitátorok ezt is úgy magyarázták, hogy a király ellenük akar lépéseket tenni. A félremagyarázott és félreértett vétó szó, valamint a mesterségesen előidézett éhinség tette lehetővé a Versailles elleni menetet. Az egyedüli cél a királyi pár megölése volt, ez azonban akkor még nem sikerült. Amikor a király személyesen állt a lázadók elé, a többség megéljenezte. A király ezúttal is megtiltotta testőrségének, hogy használja fegyvereit. A francia uralkodó azonban nem vette észre, hogy az a tömeg, amelyikkel szembenéz, zömében lefizetett csőcselékből áll

Nos, az előző részben megtárgyaltuk ennek a rendszernek a gazdasági részét, most pedig jöjjön a pénzügyi rendszer, illetve a központi bankrendszer kitárgyalása

A fedezetlen papirpénz börtönében


A Kr.e 7. századtól valamennyi európai és nem európai ország nemesfémet, aranyat és ezüstöt használt fizetőeszköznek. Ez igy ment kb. 1000 évig, mignem a 18. században elterjedt az aranyra és ezüstre beváltható papirpénz. Magyarul az adott ország állampolgára elvihette az adott ország bankjának egyik városi kirendeltségéhez a nemesfémet jelképzelő papirpénzt, és ezt beválthatta aranyra vagy ezüstre. Ami nagyon fontos volt, hogy az állampolgár csak annyi aranyat és ezüstöt vehetett ki, mint amennyi rá volt nyomtatva a papirpénzre, igy nem alakulhatott ki korrupció az adott országban. Ez úgy hivták, hogy fedezettel rendelkező papirpénz, mivel a papirpénz arany és ezüst fedezettel rendelkezett, amit be lehetett váltani.
Viszont amikor kitört egy konfliktus az adott régióban, az adott ország, mivelhogy többletpénzre volt szüksége, rákényszerült arra, hogy fedezetlen papirpénzt adjon ki, amit nem lehet beváltani aranyra és ezüstre. És igy tudták csak finanszirozni a háborút. Ez a rendszer természetesen csak a háború befejeztéig működött, és miután véget ért a háború, ismét visszatértek a normál fedezettel rendelkező papirpénz rendszeréhez. Viszont ennek a rendszernek volt egy apróbb bökkenője is. Azok az országok ugyanis, akik elvesztették a háborút, és az államkincstáruk teljesen kiürült, lásd Németországot az első világháború után, azoknál az országoknál nagyon súlyos infláció és gazdasági visszaesés következett be. Igy ez a rendszer nem volt valami kifizetődő annak idején, ezért nem is alkalmazták sok országban ezt a megoldást. Tehát az országok jelentős része állami tulajdonban lévő aranyalappal rendelkeztek egészen az 1929-es nagy gazdasági világválságig. A második világháború után jött létre az úgynevezett Bretton Woods-i rendszer, amely helyreállitotta a fedezettel rendelkező papirpénz rendszerét, és ez igy is maradt 1971-ig, amikor is Richard Nixon elnök meg nem szűntette ezt a rendszert, és ezek után teljesen magántulajdonba került a magánbankjegy kibocsátás és a hitelezés, igy korlátlan mennyiségben állithattak elő a központi bankok fedezetlen papirpénz kötegeket.


A jelenlegi pénzrendszer kialakulása


A jelenlegi, adósrabszolga pénzrendszer kialakulásában nagy szerepet játszottak a Rotschildok, azon belül is ennek a háznak az alapitója, Mayer Amschel Rotschild. A 19. század elején a francia forradalom és a napóleoni háborúk hatására nagyon sok uralkodó kezdte el félteni a hatalmát illetve az egzisztenciájukat, ezért sok ország uralkodóháza kezdte el igénybe venni a Rotschild-család szolgálatait. Ez a család eredetileg egy kazár család volt, akik befektetőként tevékenykedtek a Németországi Frankfurtban és környékén. Ilyen ember volt Mayer Amschel Rotschild is, aki elvállalta, hogy elszállitja és megőrzi az uralkodók aranyát. Mayer Amschel Rotschild-ot nagy mértékben támogatta a Thurn and Taxis dinasztia. Ez a dinasztia, és az akkori vezetője, Vilmos hesseni tartományi gróf nagy mértékben támogatta pénzügyileg a Rotschild családot. Ez a Thurn and Taxis dinasztia Közép-Európában, többek között a királyi Magyarországon is kiterjedt postahálózattal rendelkezett, amely 1516-tól kezdve fokozatosan vezető szerepre tett szert a térségben. Ezért I. Maximilián, az akkori német-római császár a Thurn and Taxis akkori fejét vezető főpostamesterré nevezte ki, és ez a rang a családban apáról fiúra szállt. Ezt a fontos poziciót a 18. század végén Carl Anselm herceg töltötte be. Ő szakitott a Thurn and Taxis három évszázados hagyományával, és elkezdte a kézbesitendő leveleket felbontogatni, és elolvasni, mielőtt azokat a cimzetthez kézbesitették volna. Ezzel Carl Anselm fontos, többek között bennfentes információkat tudott meg, amiket jó pénzért árult különféle befolyásos személyeknek. Az egyik legfontosabb és legbefolyásosabb vevője pedig természetesen Mayer Amschel Rotschild volt, aki sikeresen fektette be a herceg pénzét. Miután ismertté vált, hogy Mayer Rotschild milyen jelentős mértékben megnövelte a Thurn and Taxis dinasztia vagyonát, Carl Anselm 1800 januárjában bemutatta I. Ferenc osztrák császárnak. Ezt követően a bécsi udvar képviselője lett, majd a történelemben először egy magánbankház vette át egy birodalom pénzügyeinek az irányitását. 
Ezzel megszületett a központi bankrendszer, amely ma is vezető szerepet játszik a világ pénzügyi életének az irányitásában. 
A legrégibb ma is fennálló központi bankrendszer a svéd Sveriges Riks bank, a Bank of England, valamint a Bank of Scotland. Ezek mindegyike rendelkezik magánbankjegy kibocsátással. Az egyértelmű vezető szerep viszont a Bank of England-é. A 19. század végén már a legtöbb ország rendelkezett központi bankkal, csupán Svájc volt kivétel, amely csak 1907-ben alakitotta meg nemzeti bankját. Az Amerikai Egyesült Államok központi bankjának számitó Federal Reserve is csak 1913-ban alakult meg


Hogyan tett szert a Rotschild-család ilyen mértékű vagyonra?

Egy 1996-os kutatás szerint a Rotschild család akkor körülbelül 7600 milliárd dollárral rendelkezett. De hogyan tett szert ez a család ilyen hatalmas vagyonra?
Először is, amint az előbbiekben irtam a Napóleoni háborúk idején a legtöbb uralkodó a Rotschild-családot bizta meg azzal, hogy az uralkodóház birtokában lévő aranyat, ékszereket, ezüstöt szállitsa el biztonságos helyre, és őrizze. Ezt Mayer Amschel Rotschild el is végezte, azonban szolgálataiért az elszállitandó aranynak a bizonyos százalékát kérte az uralkodóházaktól, mint szállitási és őrzési dijat. Hamarosan a Rotschild-család több nemesfémmel felett állt, mint maga az uralkodóházak, akik megbizták őket azzal, hogy őrizze a nemesfém-készletüket. 
A napóleoni háborúk elhúzódása miatt az országok államkincstára kiürült, aminek következtében a Rotschild-család bankjától kellett kölcsön kérniük. Az uralkodóházak felhatalmazták a Rotschildokat, hogy saját magánbankjegyeket bocsássanak ki, amire természetesen a Rotschildok nagyon magas kamatot tettek, és ennek következtében büdösül meggazdagodtak.
Emellett még azt is érdemes megemliteni, hogy Mayer Amschel Rotschild a 19. század elején öt fiát, Amschelt, Solomont, Nathan, Jamest, és Carlt szétküldte szerte Európában, hogy központi bankokat alapitsanak. 
Amschel nevű fia vezette a frankfurti bankot, Nathan a londoni bankot, James a párizsi bankot, Carl a nápolyi bankot, Solomon pedig a bécsi bankot. Miután az öt rotschild-fiú megérkezett az adott országba, rögtön beléptek az adott ország szabadkőműves páholyaiba. A Rotschildok igénybe vették Sigmund Geisenheimer könyvelő szolgálatait, akit viszont a berlini Itzig támogatott, illetve az Illuminátus rend valamint a párizsi Grand Orient nagypáholy. Geisenheimer maga is tagja volt az Illuminátus rendnek, és egy frankfurti zsidó páholynak is. 
Ezzel a szabadkőművesek, az illuminátus rend és a központi bankok lényegében összefonódtak, és a mai napig is együttműködnek egymással.

Térjünk vissza a Rotschild-fiúkra, azon belül is Nathan és James Rotschild tevékenységére. Történelmi tények alapján elmondhatjuk, hogy a Rotschild család gazdagságát és befolyását e két Rotschild-ivadéknak köszönheti.
Amikor James megérkezett Párizsba, azonnal csatlakozott a francia nagypáholyhoz, és igen gyorsan elérte az ősi és elfogadott skót ritus szerinti harminchármas fokozatot. James igen sikeres pénzembernek bizonyult. 1848-ban a párizsi Rotschild-ház vagyonát 600 millió arany frankra becsülték. Ugyanekkor az összes többi párizsi bank együttes vagyona mindössze 362 millió frankot tett ki. Amikor James Rotschild 1868-ban meghalt, nettó vagyonát körülbelül 200 millió dollárra becsülték. Ugyanez a helyzet Nathan Rotschild-al is. Nathan Rotschild, miután Londonba költözött, 1802 októberében belépett a londoni Emulation Páholyhoz. Ez a páholy nagymértékben finanszirozta a londoni Rotschild-bank létrejöttét.
Amint mondtam, a Napóleoni-háborúkat a Rotschildok finanszirozták, amiből a legjobban Nathan Rotschild gazdagodott meg. Példaként mondanám, hogy 1815-ben bankja még csak 3 és fél millió dollár értékű vagyonnal rendelkezett, öt és fél múlva viszont már hét és fél milliárd dollárral rendelkezett. Amikor Nathan Rotschild 1812-ben egy kamu gazdasági válságot csinált, ezt követően magához ragadta a Bank of England irányitását, és azóta a Rotschildok kezében van a brit pénzügyi irányitás teljes tulajdonrésze.

A szabadkőműves vagyon centralizálása Svájcban


Napóleon utolsó száműzetése idején Európa uralkodói Bécsben összeültek, és megvitatták Európa további sorsát. Ezeken a találkozókon a Rotschild-család képviselői és szolgái is részt vettek. Ezeken a találkozókon az Egyesült Államok pénzügyi tevékenységének centralizálás érdekében egy új szövetség jött létre az angol és a francia nagypáholy bankárjai között. Ettől kezdve a két páholy együttműködött annak érdekében, hogy az amerikai pénzügyi rendszer felett átvegye az irányitást. 
Ennek az új szabadkőműves szövetségnek a stratégiáját tartalmazta a bécsi kongresszus utolsó napirendi témája, amely azt tűzte ki célul, hogy a veszélyeztetett dinasztikus vagyonok védelmére alakitsák át Svájcot egy nagy bankká, amely bankhoz egy hadsereg is tartozik. A tengeri hatalommal rendelkező Anglia kész volt hozzájárulni Svájc semlegességéhez. 1815. november 20-án végül Párizsban Anglia, Ausztria, Franciaország, Oroszország, Poroszország, Portugália és Svédország egyöntetűen kikiáltotta Svájc semlegességét. A svájci határok azóta változatlanok maradtak.
A londoni hatalmi központ azonban szabott egy nagyon fontos feltételt: A svájci szabadkőművességnek el kell szakadnia a francia központtól, és el kell fogadnia a brit szabadkőművesség alkotmányát. A svájci nagypáholyok 1804-től, a francia császárság megalakulásától kezdődően a francia Grand Orient szabadkőműves nagypáholy fennhatósága alá tartoztak, és annak alkotmányát követték. Azért, hogy megvédelmezhessék a szabadkőműves pénzoligarchia financiális érdekeit mind Nagy-Britanniában, mind az európai földrészen, az angol szabadkőművesség ellenőrzése alá kivánta vonni a svájci páholyokat, elsősorban hirszerzési célokból. 
A bécsi kongresszust követően London megkezdte a tizenöt svájci páholyból tizennégynek a fokozatos átvételét, és integrálta őket az angol nagypáholy rendszerébe. Ez a folyamat huszonnégy éven keresztül tartott. Csupán a svájci Grand Orient páholy működhetett tovább, amelyben számos nemzetközi konfliktus került megvitatásra és megoldásra. 1844-ben végül a tizennégy, angol fennhatóság alá került nagypáholy létrehozta az Alpina Nagypáholy Zürich-ben, abban a svájci városban, amely mai napig az Illuminátusok egyik legfontosabb pénzügyi központja


A központi bankrendszer kiépülése az USA-ban

Az európai nemzetekkel ellentétben az Egyesült Államok egészen a 20. század elejéig sikeresen megvédte rendszerét az illuminátus pénzoligarchiától. A pénzoligarchiának volt ugyan néhány próbálkozása, mint az 1791-ben megalapitott Bank of the United States, amit aztán a Kongresszus 1811-ben meg is szűntetett, vagy az amerikai polgárháború, amit szintén a szabadkőművesek robbantottak ki annak érdekében, hogy az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét centralizálják.
Az új tervek kidolgozása és végrehajtása a polgárháborút követően hamarosan megkezdődött. A tervek kidolgozásában és végrehajtásában nagy szerepet játszott a Rotschild-ház mellett a Warburg-ház és a Rockefeller-ház is. A Warburg-házt érdemes itt elsősorban megemliteni, mert ők játszották a legnagyobb szerepet a Federal Reserve létrejöttében. Ennek a családnak Frankfurtban és Hamburgban voltak bankjaik, és élükön három testvér, Max, Félix és Paul Warburg állt. Ez a ház jelentős mértékben szerepet játszott a Grand Orient francia szabadkőműves nagypáholy forradalmainak a finanszirozásában. Felix Warburg, aki maga is szabadkőműves volt, a század elején New York-ba költözött, és elvette feleségül az egyik Wall Street-i bankár, Jacob Schiff lányát. Eközben Lionel Rotschild J.P. Morgannel tárgyalt, hogy létrehozhassák a Northern Security Company-t, amely cég fogja majd képviselni a Rotschildi pénzügyi érdekeltséget az USA-ban. Max Warburg támogatta Jacob Schiffet, hogy társuljon be az Egyesült Államokban már sikeresen működő Kuhn, Loeb and Coe nevű neves bankba. Felix Warburg után hamarosan Paul Warburg is Amerikába költözött, és nagy szerepet játszottak a Federal Reserve létrejöttében
A londoni szabadkőműves oligarchia new york-i képviselete, a "Wall Street" kapta azt a megbizást, hogy fokozatosan győzze meg az Egyesült Államok tagállamainak bankárjait arról, hogy miért van szükség egy szövetségi központi bankrendszerre. E meggyőzést mesterségesen előidézett pénzügyi válságokkal igyekeztek alátámasztani. 1893 és 1907 között több ilyen pénzügyi válságra is sor került. Ezek a válságok az amerikai állampolgárok megtakaritásainak elvesztéséhez vezetett, ami miatt az emberek reformokat követeltek. Ez már feljogosithatta az illuminátusokat arra, hogy létrehozzák a Federal Reserve bankrendszert 1913-ban. 
A Federal Reserve 8 bankból alakult ki, ezek a következők: Rotschild Bank of London; Rotschild Bank of Berlin; Warburg Bank of Hamburg; Warburg Bank of Amsterdam; Lazard Brothers of Paris; Israel Moses Seif Bank of Italy; Chase Manhattan Bank of New York; Goldman, Sachs of New York; Lehman Brothers of New York; Kuhn & Loeb Bank of New York
A Federal Reserve bankrendszer 12 regionális Federal Reserve bankból áll és mindegyiküket magántulajdonú korporációk hozták létre a létesitéséről szóló törvény előirásainak megfelelően. Élén a kormányzó testület áll, amelynek 9 igazgatósági tagja van. Ezek közül hatot a regionális Federal Reserve Bankhoz tartozó bankok választanak, hármat pedig a Federal Reserve System kormányzó testülete nevez ki. A Federal Reserve System-nek tehát nem az Egyesült Államok a tulajdonosa és valójában nem is ellenőrzi. A FED kegyesen megengedi az Egyesült Államok elnökének, hogy kinevezze a FED felügyelő testületének az elnökét, de csak akkor, ha a korábbi elnök lemond vagy elhalálozik. Elnökké csak olyan jelölt nevezhető ki, aki tagja az éppen hivatalban lévő felügyelő testületnek, azaz akit a tagbankok korábban már megválasztottak. Az Egyesült Államok kormánya sohasem gyakorolt, és jelenleg sem gyakorolhat befolyást a Federal Reserve Testület érdemi monetáris döntéseire. Éppen ezért megalapozattan állithatjuk, hogy a Federal Reserve System nem a közérdeket szolgálja, hanem a magántulajdonosainak privát érdekeit. A FED története azt tanusitja, hogy ez a magán pénzmonopólium, mind az amerikai államot, mind az amerikai állampolgárokat pénzügyileg maximálisan kihasználta tulajdonosai gazdagodása érdekében. 


Mi is tehát a központi bankrendszer feladata és célja?

Ma is általános közhiedelem, hogy a központi bankok annak az államnak a tulajdonában vannak, amelynek a területén működnek. A valóság azonban az, hogy egy magánbankárokból álló szűk csoport ellenőrzi a központi bankokat. Ez a szűk elit vagy úgy ellenőrzi a központi bankokat, hogy azok formailag állami tulajdonban vannak, de teljesen függetlenek, vagy úgy, hogy formailag is teljesen magántulajdonban vannak.
Az illuminátusok egyik legfontosabb célja az volt, hogy a monetáris hatalmat kivegyék az állam irányitása alól, és azt abból egy pénzügyileg szervezett magánhatalmat generáljanak, ami minden ország felett áll. Ezért is hozták létre a központi bankokat, amelyeknek segitségével függésbe tudják taszitani az országokat.
A központi bankok csak hitelnyújtással foglalkoznak és nincs szerepük a megtakaritások összegyűjtésében, a kereskedelem és a beruházások finanszirozásában. Egyetlen feladatuk a kölcsönpénz előteremtése a levegőből.
A központi bankkal lehet azt elérni, hogy az állam többé ne bocsásson ki ingyenes közvetitő közeget a saját gazdasági élete számára, hanem ezt a magánellenőrzés alatt álló központi bank tegye meg helyette. Igy az állam kiadásainak a finanszirozása és a gazdasági élet közeggel való ellátása mostmár nagy hasznot hozó magántevékenységgé válik. Az elit ugyanis jelentős összegű kamatot szed be a magán-kibocsátású pénzért az államtól, rákényszeritve, hogy ezt a kamatot fokozott adóztatással az állampolgáraitól szedje be.
Ezzel tulajdonképpen az adott ország a bank függésébe kerül, és mint tudjuk, hogy amelyik csoport ellenőrzi az adott ország pénzügyeit, az ellenőrzi az adott ország gazdasági rendszerét és a gazdasági rendszer ellenőrzésével pedig az egész országot és az egész ország állampolgárait ellenőrzése alatt tudja tartani. 
Na ez kérem az adósrabszolgaság....

Az emberi faj évszázadok óta meg lett vezetve... Évszázadok óta hamis ideológiákkal, hamis vallásokkal, hamis ideákkal mossák át az emberek agyát. Mi olyanokban hiszünk, amiben nem kellene, amik nem léteznek, és amik léteznek, amiket a saját szemünkkel látunk, azokat elutasitjuk. Mert erre a szintre jutott az emberiség... Tudatlan lett, pökhendi és tájékozatlan.... 
Nem teszi fel magában a kérdést, hogy vajon miért olyan szomorú az élete? Miért nélkülözik nap mint nap? 
Talán azért, mert van egy rejtőzködő hatalom, akinek az az érdeke, hogy az emberiség egy ilyen állapotban maradjon. Félelemben, tudatlanságban, tájékozotlanságban és létveszélyben.
De nézzünk is pár jó példát arra, hogy hogyan is tartják fenn ezt a rendszert, ezt a rendszert, amit ők gazdasági rendszernek mernek nevezni, holott ez nem más, mint egy rabszolga, azon belül is egy adósrabszolga rendszer!


Kezdjük John Locke-al. John Locke vezette be a tulajdon fogalmát. Szerinte három feltétele van egy igazságos magántulajdon rendszernek. Ezek a következők: 1. Mások számára is hagynod kell elegendőt; 2. Ne hagyjd, hogy kárbavesszen a munkád gyümölcse; 3. Mindenek előtt a munkád befektetésével formálsz jogot a tulajdonodra. 
Indokoltnak tűnik az, amikor azt akarja sugallni Locke, hogy a munkádat a körülötted lévő környezetedbe fektesd elsősorban, és akkor jogod lesz verejtéked gyümölcsére. Például ha te magad áldozatos munkáddal megtermeled magadnak és a családodnak a paradicsomot, elveted, gondozod stb., akkor hála majd az áldozatos munkádnak, részesülni fogsz munkád gyümölcsében, azaz ehetsz majd a paradicsomból. Tehát jogod lesz verejtéked gyümölcsére, ha a munkádat a körülötted lévő környezetedbe fekteted, mindaddig, amig másoknak is marad elég, és amig nem herdálod el, és nem hagyod, hogy bármi is kárba vesszen, addig minden rendben.
Ez az értekezése sok ideig sikeresen megvédte az általa megalkotott magántulajdoni fogalmat.
Aztán hirtelen mégis szétzúzza, amikor megirja, hogy "Amikor a pénz belépett az emberek hallgatólagos beleegyezésével". Nem állitja, hogy az alaptételeit visszavonná, vagy eltörölné, de mégis ez történik.
Tehát ettől fogva nem beszélhetünk munka befejeztével megérdemelt tulajdonról. Nem ám, mert hiszen pénzzel kiváltható a munka! Már nem szükséges mérlegelni, hogy vajon marad e elegendő a többiek számára? Nincs szükség firtatni, hogy kárbavész-e, ugyanis a pénz szerinte olyan, mint az ezüst és az arany, és az arany pedig nem megy tönkre. E logika mentén a pénz nem tehető felelőssé a pazarlásért sem. 

Aztán jött Adam Smith, aki mellesleg szabadkőműves volt, és mit tett hozzá az egészhez? A vallást! Hát persze! Locke azzal inditott, hogy mindez Isten műve, mindez Isten törvénye, aztán jön Smith és azt mondja: "Nem csak Istené!" Nos, ki ugyan nem mondja, de filozófiájában pontosan erről van szó. Alapvetően azt állitja, hogy ez nem csak magántulajdon kérdése, szerinte mindez eredendően létezik! Adott! Ott vannak a befektetők, akik megvásárolják a munkaerőt, adott! Hogy mennyi munkaerőt képesek megvásárolni, az is adott, mert nincs felsőbb korlátja! Hogy mekkora az egyenlőtlenség, ez is mind adott! És van még egy dolog ami nagyon fontos, és amit Smith értekezésében csak zárójelek között emlit.
Tudod, hogy vannak emberek, akik javakat adnak el, ez a kinálat, és más emberek megvásárolják e javakat, ez a kereslet. De hogyan függ mindez össze? Hogyan alakul ki a kereslet és a kinálat között az egyensúly? Erre azt mondja, hogy a piac láthatatlan keze az, amely az egyensúlyt kialakitja. Ott tartunk tehát, hogy Isten részese az egésznek. És máris ott tartunk, hogy maga ez az egész rendszer Isten! (Mi Istenben bizunk. Igaz? De melyik Istenben?)
Smith valójában azt mondja, és ehhez el kell olvasnod az egész Nemzetek Gazdaságát, hogy megleld az idézetet. Azt mondja: "A léthez szükséges javak szükössége gátat szab a szegények szaporodásának és a természet ezt csak oly módon tudja kezelni, ha elpusztitja azok gyermekeit"
Ezt a fajt Smith elnevezte munkásosztálynak. Ebben eredendően benne van egyfajta rasszizmus, egyfajta elvakultság, amiben már számtalan ember és gyerek élete sem számit. Azt gondolta, hogy a láthatatlan kéz igy gondoskodik a kereslet és a kinálat találkozásáról. 

A piac valódi célja a valós, kézzelfogható, fennmaradást biztositó javak kereskedelmére alapul. 
Függetlenül Smith eredeti szándékától, elméletének egy alapvető tana nyitotta meg a kaput az efféle rendellenes jelenségek számára. És mi ez a rendellenes jelenség? Az, hogy magát a pénzt árucikként kezeljük! Napjainkban, szociális berendezkedéstől függetlenül a világ minden országában a pénzt csak a pénz érdekében hajszolják. Az alapötlet, amelyet Adam Smith a láthatatlan kéz vallási kinyilatkoztatásával oly titokzatosan megfogalmazott, az hogy e képzeletbeli árucikk szűklátókörű, öncélú hajszolása varázslatos társadalmi jólétet fog eredményezni, valójában a pénzügyi ösztönzés érdeke, melyet egyesek pénzérték teremtésnek hivnak, mára teljesen elszakadt az alapvető emberi lét értékeitől, melyet úgy is nevezhetünk, hogy létérték teremtés

E két fogalmat illetően teljessé vált a zűrzavar a közgazdaságtanban. Úgy gondolják, hogy az életérték teremtés a pénzérték teremtés következménye, és éppen ezért állitják azt, hogyha nő az értékesités, nő a GDP, az javitja az emberek jólétét. És következésképpen úgy tekinthetnénk a GDP-re, mint a társadalmi jólét mutatószámára. Nos a zűrzavar itt érhető tetten. Itt a pénz értékteremtésről beszélnek, vagyis a javak eladásából származó összes pénzbevételről és kiadásról, és ezt összetévesztik az élet által teremtett értékekkel. Tehát lényegében a pénzérték teremtés és az életérték teremtés összefonódott. Tehát lényegében te csak akkor élhetsz jólétben, ha napi 8-10 órát dolgozol egy kietlen gyárban valahol egy puszta közepén, mert ha nem ezt teszed, akkor bizony éhenhalsz... 
Természetesen ebben a rendszerben sem az emberi értékek vannak szem előtt, hanem elsősorban az illumináti érdekei.


Üdv a gépezetben!

Mai társadalmunkban ritkán hallasz bárkit olyan fogalmakban beszélni országok előrehaladottságáról, mint fizikai jólét, a boldogság mértéke, bizalom vagy társadalmi stabilitás. Ehelyett megpróbálják az életszinvonalat elvont gazdasági és pénzügyi fogalmakkal prezentálni! Bruttó hazai termék, a fogyasztói árindex, a tőzsde piaci érték, inflációs ráta és igy tovább, és igy tovább... De elárul ez bármit az emberek életének tényleges minőségéről? 
Ezeknek a fogalmaknak csupán a pénz forgalmához van köze, semmi máshoz. Például egy ország bruttó hazai terméke az eladott áruk és szolgáltatások értékének a mércéje. És állitólag ez a mérce az adott ország életszinvonalával áll összefüggésbe. Az Egyesült Államokban az egészségügyi kiadások 2009-ben a GDP 17 százalékát tették ki! 2500 milliárd dolláros költekezéssel! Ez tehát pozitiv hatással volt erre a gazdasági mércére!
Ezt a logikát követve az USA gazdaságának még jobb lenne, ha az egészségügyi szolgáltatások tovább nőnének, talán 3000 vagy 5000 milliárdra, hisz ez még nagyobb gazdasági növekedést jelentene, több állással, és a közgazdászok véleménye szerint az ország életszinvonalának növekedésével. 
De várjunk csak egy kicsit! Miről is árulkodnak az egészségügyi szolgáltatások? Beteg és haldokló emberekről! Tehát minél több beteg ember él Amerikában, ez annál jobb a gazdaságnak! És ez az állitás nem túlzás! 
Ha jobban belemélyedsz, akkor láthatod, hogy a GDP nem hogy nem tükrözi a valós közegészséget semmilyen kézzelfogható szinten, hanem olykor kifejezetten az ipar eredménytelenségének és életminőség romlásának a mércéje. És minél inkább növekedni látszik, annál rosszabbra fordul a személy, a közösség és környezetünk sorsa... 

De folytassuk már is azzal, hogy mi is az, amit ez a világgazdasági rendszer követel?! Mi az, ami a világ összes országának gazdasági rendszerét mozgásban tartja? 
A válasz: A fogyasztás! Pontosabban mondva a ciklikus fogyasztás. Ha alapjaira bontjuk le a klasszikus piaci gazdaságot, a pénzforgalom olyan rendszere marad meg, amelyet nem hagyhatunk leállni, illetve túlságosan lelassulni, ha a társadalmunkat a jelen formájában működésben szeretnénk tartani. 
Három fő szereplője van a gazdasági rendszerünknek: a munkaadó, a munkavállaló és a fogyasztó. A munkaadó munkát ad el a munkavállalónak jövedelemért cserébe, a munkaadó pedig a kiterjedt szolgáltatásait és javait adja el a fogyasztónak jövedelem fejében. A fogyasztó természetesen csak egy másik szereplője a munkaadónak és a munkavállalónak, akik igy forgatják vissza a pénzt a rendszerbe, lehetővé téve a ciklikus fogyasztás folytatását.
Más szóval a globális piaci gazdaság azon a feltevésen alapszik, hogy mindig lesz annyi termékkereslet a társadalmunkban ahhoz, hogy elegendő pénz áramoljon körül olyan ütemben, amely képes fenntartani a fogyasztás folyamatosságát, és minél gyorsabb a fogyasztás üteme, annál nagyobb az úgynevezett gazdasági növekedés. És a gépezet kattog tovább...

De várjunk csak! Azt hittem, hogy a gazdaság eredeti célja talán a gazdaságosság lenne, nem? Maga a kifejezés is a takarékosságra, hatékonyságra utal. Szóval hogyan is lehet a rendszer takarékos, kevésbé pazarlóbb? Nos, nem lehet! A piaci rendszer épp ellenkező érdeket képvisel, mint amilyent egy valódi gazdaság képviselne. Ez pedig nem más, mint a szükségletek kielégitésére alkalmas anyagok termeléséhez és elosztásához használt javak hatékony és gondos kezelése. 
Egy rendszer, ami szándékosan idézi elő a fogyasztás ütemének gyorsulását az úgynevezett gazdasági növekedés érdekében, nem más, mint ökoöngyilkosság. 

Szóval ezt nevezik hatékonyságnak. A hatékonyság a pazarlás hiánya. De ha már pazarlásról beszélünk! Ez a rendszer pazarlóbb, mint az egész eddigi összes rendszer, ami valaha is működött a Földön! Az elmúlt 100 évben, ha tanulmányozod a folyóiratokat, tudományos cikkeket láthatod, hogy a gazdasági rendszer által nevezett "hatékonyságnak" köszönhetően az összes életforma itt a Földön hanyatlásnak indult! Nincs olyan életforma jelenleg a Földön, ami ne hanyatlana! A vizellátásunk, az ökoszisztémánk, az erdőink, a növényzet, minden hanyatlásnak indult! Nevezz meg egy olyan formát, ami még nem indult hanyatlásnak! Nem tudsz! Mert nincs! Az embereknek a többségének fogalma sincs arról, hogy mindez szándékosan történik! Az emberek többsége le se mér nézni a gödör aljára! Mert a tény az, hogy lényegében nem is egy gazdasági rendszerről beszélünk, hanem egy antigazdasági rendszerről! 


Az antigazdasági rendszer

Van egy régi mondás, amely szerint a versenyzőpiaci modell termeli a lehető legjobb árut a lehető legalacsonyabb áron. Ez az állitás lényegében az ösztönző koncepció, amely indokolja a piaci versenyt, arra a feltételezésre alapozva, hogy az eredmény a jobb minőségű áru létrejötte. 
Ha én egy asztalt szeretnék magamnak épiteni, természetesen a legjobb, lehető legtartósabb anyagból próbálnám előállitani, azzal a céllal, hogy a lehető legtovább kitartson. Miért akarnék valami selejtes dolgot létrehozni, tudva, hogy esetleg újra meg kell csinálnom, még több anyagot és energiát befektetve. Nos amilyen racionális ez az elképzelés a fizikai világban, amikor a piaci világban szóba kerül ez az elképzelés, akkor ez teljesen irracionálissá és elfogadhatatlanná válik. Technikailag lehetetlen, hogy mindenből a legjobbat termeljük, ha a cég fenn akarja tartani a versenyképességét és megfizethető is akar maradni a fogyasztó számára. Valójában minden ami készül, és eladásra szánt a globális gazdaságba, azonnal elavult, abban a pillanatban, hogy elkészült, hiszen matematikailag lehetetlen, hogy technológiailag a legfejlettebb, leghatékonyabb és ráadásul stratégiailag fenntartható termék keletkezzen. 
Ez abból a tényből adódik, hogy a piacgazdaság megköveteli a költséghatékonyságot, vagyis hogy csökkentsék a költségeket a termelés minden fázisában. A munkabérektől kezdve az alapanyag csomagolásán át szinte mindenhol spórolni kell. A versenyképes stratégiának persze az a célja, hogy az adott cég termékeit vegyék egy versenytárs termékei helyett, aki természetesen ugyanezt a stratégiát követi.
A rendszer e következményét úgy nevezik, hogy beépült avulás. Azonban ez csak egy része egy nagyobb problémának, a piacgazdaság legalapvetőbb vezérelvének, amelyet nem fogsz megtalálni egyetlen könyvben sem.
Ez a következő: Semmilyen termék élettartama nem lehet nagyobb, mint amekkora megengedhető úgy, hogy fenntartsuk a ciklikus fogyasztás folyamatosságát. Más szóval kritikus feltétel az, hogy a dolgok elromoljanak, meghibásodjanak, szavatosságuk lejárjon adott időn belül. Ezt úgy nevezik, hogy tervezett avulás. Ez az alapelve azon stratégiának, amelyet minden multinacionális vállalat követ. 
Tehát a rendszer nem engedheti meg magának, hogy a legtartósabb és legjobb termékeket gyártsa!  A tervezett elavulás fogalma elismeri, hogy minél hosszabb egy áru élettartama, az annál károsabb a ciklikus fogyasztásra nézve, és következésképp a teljes piacgazdaságra. Tehát a termék tartóssága forditottan hat a gazdaság növekedésére. Ez egy erős késztetést nyújt arra, hogy minden termék időtartama a lehető legrövidebb legyen. Sőt, a rendszer nem is tudna másképp működni! Egyetlen egy pillantás a világ szemétdombjaira és méhtelepeire, és ez máris elég bizonyiték a tervezett elavulás jelenségére. Az olcsón előállitott mobiltelefonok, számitógépek mind tele vannak nehezen és drágán bányászható ércekkel, rézzel, ezüsttel, arannyal stb. És ezek mind hatalmas kupacokban rothadnak szerte a bolygón! Általában persze egy kis alkatrész meghibásodása, elavulása miatt, ami egy fenntartható bolygón javitható lenne. 
És ezt nevezik hatékonyságnak! Nevetséges

A fogyasztás birodalma

Miért vásárolnak az emberek ily módon, ész nélkül, ami végső soron ökonépirtás? Ez egy klasszikus gondolkodásmód kondicionálása, amit mindig az illuminátusok találnak ki. Tehát felállitanak egy ideát, egy eszmét, azt ellátják érzelmekkel, mert az ember tudatalattijában az érzelmeket a legkönnyebb manipulálni, és ezt leadják a tévébe, reklámozzák az internetes fórumokon, és tessék, meg is van az eredmény! Természetesen amit hallanak, vagy látnak az megintcsak egy adott vállalat javára befolyásolja őket. Nos, igy működik ez.. Igy csinálnak hülyét az emberekből. Arra tanitják őket, hogy hülyék legyenek! És ez egy értékrendzavar!


Ebben a rendszerben bármi, ami biztositja az boldog és szeretetteljes élethez szükséges körülményeket, javakat, teljesen ki van zárva! És ezeket az az elgondolás helyettesiti, hogy az emberek pénzért, egymás kárára, saját önös érdekükből fakadóan meg fognak teremteni egy fenntartható társadalmat! Micsoda agymosás ez!
Nincs egyetlen egy élethez szükséges változó sem ebben az egyenletben! Mit csinálnak ezek egyáltalán?
Pénzügyi folyamatokat követnek, semmi mást nem tesznek, mint pénzügyi folyamatokat követnek, mintha csak ezek számitanának! Nincsenek élethez szükséges változók az egyenletben! Minden egyes dolog, ami részt vesz ebben a rendszerben, az önmaximalizálást lehetőségét keresi. Azaz semmi sem számit saját önös érdekein, és önző céljaikon kivül! Ez minden cselekedetük elméleti alapja, önmaximalizáló érdek! És az önmaximalizálás is csak egy területen érdekli őket, az árucikk és pénz terén! 
De várjunk! Mivan az emberi kapcsolatokkal? Nem számitanak! Kivéve, ha azok segitik az önmaximalizálást! És mi a helyzet a természeti erőforrásokkal? Nem lényegesek, kivéve ha azok segitik az önmaximalizálást! És a család életben maradási képessége? Nem számit, pénzzel kell rendelkezniük, hogy bármit is megvehessenek! Nem kellene valahol a gazdaságnak az emberi szükségletekkel is törődnie? Nem ez lenne az alapvető cél? Ja igen! Hogy a szükséglet benne sincs a közgazdászok szótárába! Beleolvasztották az igénybe! De mit is jelent az, hogy igény? Pénzkeresletet, vásárlási szándékkal. Nos a vásárlási szándékkal rendelkező pénzkeresletnek semmi köze sincs a valós szükségletekhez, hisz egy személynek lehet hogy nincs pénzkereslete, de kétségbeesetten szüksége van mondjuk vizre! Előfordulhat például, hogy a pénzkereslet aranyvécéülőkét akar? Akkor mire megy el az összes kereslet? Aranyvécéülőkére! És ezt merik kérem gazdaságnak nevezni! 

Folytatás következik

Nos az előzőkben megismertettem a nagyközönséget azzal, hogy milyen az illuminátus szerveződési struktúrája és családi szerkezete, most pedig nézzük meg azt, hogy ezek az illuminátusok honnan is irányitják a világot?!

Nos tehát. Az illuminátus rend jelenlegi fővárosa London. Emellett a világban működő jelentős illumináti központok a következők: Washington, New York, Párizs, Szentpétervár. Ezek közül a legjelentősebb New York városa, amelyet az illuminátusok az Új Világrend fővárosának akarják megtenni, innen is a neve, hogy Empire State, azaz birodalmi állam. Nagyon sok nemzetközi szervezetnek itt van a székhelye. 

De ha teljesen meg akarjuk érteni az illuminátusok működését, három várost, vagy inkább városállamot kell tanulmányoznunk: Washington, Londont és a Vatikánt.

De kezdjük is Washingtonnal

1. Washington


Washingtonban van a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Államok Szövetsége, valamint számos nemzeti és nemzetközi intézmények székhelye. Zászlajában három piros szinű csillag, és két piros sáv található. A három csillag a három városállamot, Washingtont, Londont és a Vatikánt jelenti. 
Saját törvényei vannak, amelyek eltérnek az Amerikai Egyesült Államok törvényeitől. Olyan törvényhozása van, amelynek mintáját a Római Birodalomtól vették át. Úgy hivják, hogy "Lex Fleury". Az USA kongresszusa 1871-ben fogadta el azt a törvényt, amelyik kimondta, hogy Washington DC egy korporáció lehessen, és úgy működhessen, mint egy különálló állam az USA törvényein kivül. 
Ha valaki veszi a fáradtságot, és áttanulmányozza az eredeti dokumentumokat, megdöbbenéssel veszi észre, hogy az Egyesült Államok a mai napig angol koronagyarmat!
I. James angol király 1606-ban aláirta az ún. Virginia Charters nevű okiratot, amelyben az áll, hogy az Amerikát alapitó atyák betelepithetik az országot, és gyarmatokat hozhatnak létre. Garantálja azt is, hogy a következő nemzedékek angol uralkodói teljhatalmat kapjanak a birodalom gyarmatai, és polgárai fölött, beleértve azokat a területeket is, amelyeket elrabolnak az itt élő őshonos indián népektől.
Miután Amerika elvben kikiáltotta a függetlenségét Angliától, az 1783-ban Párizsban aláirt békeszerződésben deklarálva lett, hogy az angol király az Amerikai Egyesült Államok hercege, ugyanakkor az is bele van foglalva, hogy Amerika elnyerte függetlenségét. 
III. György angol király feladta a legtöbb amerikai gyarmatot, azonban megtartotta magának azt a jogot, hogy javadalmat kapjon a gyarmatokon végzett üzleti tevékenységekből.
Ha Amerika ténylegesen megnyerte volna a függetlenségi háborút, akkor soha nem egyezett volna bele, hogy adót, és jövedelmet fizessen az angol királynak.
A kongresszus elfogadta a 13. módositást, amelyik előirja, hogy sem Amerika, sem gyarmatai nem adhatnak nemesi rangot senkinek. 
Az 1812-es háborúban az angol katonák felégették a Fehér Házat, és azokat az állami épületeket, amelyekben az eredeti szerződéseket, dokumentumokat tárolták. Ekkor tűntek el az alapitványi iratok is. 
Egy évszázad múlva az USA kongresszusa elkövette a világtörténelem addigi legnagyobb lopását, amikor elfogadta az úgynevezett Federal Reserve aktát 1913-ban. Az kimondta, hogy azok az arany és ezüst készletek, amelyek Amerika gazdagságát jelentették, a Rotschild Bankok tulajdonába lévő Federal Reserve központi bank birtokába kerüljenek. Megdöbbentő módon az amerikaiak közül kevesen tudják, hogy a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve nem tartozik az állam fennhatósága alá, hanem egy privát bankház!
Ezek a szervezetek, és a mögöttük álló személyek a FED-en keresztül irányitják az Egyesült Államok pénzvilágát. Ők adják ki az amerikai fizetőeszközt, amelyiken rajta van a jelképük, a mindentlátó szem, a piramis, és a felirat: In God We Trust, azaz, "Mi Istenben bizunk!"
De melyik Istenben?
Az Internal Revenue Services, mint végrehajtó szervezet hajtja be az adókat az amerikai állampolgároktól. Miután beszedték adók formájában a pénzeket, kiadják az államoknak, városoknak, megyéknek, településeknek, persze ezekre már jókora kamatot szabnak ki. A taktikájukhoz tartozik, hogy állami intézményekben bérelnek irodákat, igy úgy tűnik, mintha az államgépezethez tartoznának, holott ez nem igy van, mert ez egy privát kézben lévő szervezet. Ráadásul teljesen jogtalanul végzi tevékenységét, mivel az USA-ban nincs olyan törvény, hogy az embernek adót kell fizetnie a munkából származó bére után. Ha meg akarnánk keresni a jogtalan intézménynek a központját, Amerikában nem találnánk meg, ugyanis ennek az intézménynek a központja Puerto Rico-ban található. 
Ezek a pénzügyi, ipari és katonai szervezetek nemcsak Amerikát tartják uralmuk alatt. Befolyásuk kiterjed az egész világra. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az amerikai elnökök, és mindazon politikai, gazdasági vezetők, akik a világ különböző országait irányitják, ezen láthatatlan erők által vannak kiválasztva, és finanszirozva.
Példaként emlitem, hogy az ifjabb Bush, valamint ellenfele, John Forbes Kerry szenátor mindketten tagjai a Skull and Bones nevű titkos szervezetnek, amely az amerikai Yale Egyetemen működik. Ennek a titkos rendnek az elitjét az Order of the Quest, vagy más néven a Jason Society képezi. Tagjai közül került ki szinte valamennyi amerikai elnök. Kerry szenátor családfáját például vissza lehet vezetni egészen az 1800-as évekig, amikor is a Forbes család kábitószer kereskedelemmel foglalkozott, a Rotschild családnak dolgoztak, ópiummal kereskedtek Kinában
Szerte a világon mindenki megvan győződve arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok a legerősebb ország a világon, és az elnök a legbefolyásosabb személy az egész világon. Holott ez nem igy van. Az Amerikai Egyesült Államok nem egy ország, hanem egy Testület, és az elnök nem az ország elnöke, hanem a Korporáció elnöke. 
Az elnök ezt a poziciót tölti be, ezért kapja a fizetését. Nem dönt ő semmilyen lényeges dologban, csupán az Illuminátus rend parancsait követi. Nem több ő, mint egy szinész a szinpadon. Ebből következik hogy az elnök, és nemcsak az elnök, hanem az összes nagy pozicióba került politikus valójában nem az emberek érdekét nézi, hanem a bankok és a multinacionális cégek érdekeit. 

Felvetődik tehát a kérdés, hogy valójában akkor kik is irányitják Amerikát?
Ugyanaz a személy, aki Ausztrália, Új-Zéland és Kanada törvényes uralkodója: az angol uralkodó. A királynő mellett azonban még ott van két város, London és a Vatikán, aki szintén jelentős befolyással bir a város életére.
Vatikánváros szerepe a következő: 1213-ban James király átadta az angol királyi javak feletti rendelkezés jogát a Római Katolikus Egyháznak. A király egy feltételt szabott csupán: a javakat az angol királyi családnak kell kezelnie.
1604-ben alakult meg Londonban a "Virginia Company", melynek tagjai közé tartozott az angol birodalom, valamint a koronagyarmatok. Ez a forma igy működik a mai napig is. Az angolszász befolyás alatt álló országok a Vatikán tulajdonában vannak, de azokat a Windsor család irányitja és kezeli.
Az amerikai polgároknak fogalma sincs arról, hogy az USA fővárosa, Washington D.C jogilag nem része az USA-nak, hanem egy külön városállam. 
Egyébként monumentális épitmény itt is láthatunk, a Washington Emlékművet például, amely egyiptomi obeliszket formáz, és a teteje piramis alakú. Ez a világ legnagyobb obeliszkje, magassága 555 láb. Az emlékmű George Washington szabadkőművesnek lett felajánlva. A titkos szabadkőműves testvériségek 1848-ban rakták le ennek az épitménynek az alapkövét, amely egy 12 tonnás márványtábla. További 22 darab épitőkövet is adományoztak ehhez az épitményhez. Kb. 250 szabadkőműves szervezet adott adományokat, hogy ez az emlékmű létrejöhessen. Az adományozók közé tartozik pl. a Knights Templar of Masonic Order is. Az obeliszk körül egy kör jelöli a női nemi szervet, a kettő együtt pedig a férfi-női kettősséget.
Ez a különös jelkép azért érdemel figyelmet, mert társai a világ minden illumináti központjában megtalálhatóak (Washington mellett London, Párizs, Szentpétervár és Vatikán)
Washington a Föld katonai erőinek a központja. Innen, a Pentagonból irányitják a Föld legfélelmetesebb és legkorszerűbb haderejét. Az irányitó intézmény, a Pentagon alakja, az ötszög sem a véletlen találmánya, ennek a formának is nagy jelentősége van az illumináti szimbólumtárban. 
Bár földrajzilag a három város nagyon messze van egymástól, egy másik sikon mégis nagyon közel vannak egymáshoz. Olyan szorosan összetartoznak, hogy ezt a hármat igy hivják közösen: "The Empire of the City" (A Városi Birodalom)


2. City of London

A Föld jelenlegi fővárosa, város a városban: London City.
A City, gyakran hivatkoznak rá úgy, mint The Square Mile (a négyzetmérföld), mivel megközelitőleg ennyi a területe (kb. 2,6 km2). A világ legfontosabb pénzügyi központja. Itt található a Rotschildok által irányitott Bank of England, a tőzsde, az összes angol bank, több mint 380 külföldi bank, ezen belül 70 amerikai banknak itt van a központja. Területét tekintve a legkisebb londoni kerület, de egyfajta város a városon belül. Számos előjoggal rendelkezik, amelyek évezredes történelmi hagyományokon alapulnak. Például az uralkodó csak a polgármester, a Lord Mayor társaságában léphet a City területére. Saját tanácsa kormányozza, saját rendőrsége van, a Scotland Yard hatásköre nem terjed ki a City-re. 
Angliából 1694-ben vált ki, amikor Orániai Vilmos privatizálta az angol bankot, és átadta a bankároknak. 1812-ben Nathan Rotschild összeboritotta az angol tőzsdét, és megkaparintotta a Bank of England-t. A városállam a titkos szabadkőműves szervezeteknek, páholyoknak a főhadiszállása.
Úgy is hivják a várost, hogy "The Crown", a Korona, ezt jelképezi a Corporation of Londont. A Brit birodalom hajdanán két, egymástól elkülönült hatalomként működött. Az egyik hatalom maga a Brit birodalom volt, hozzá tartoztak a fehérek által benépesitett területek: Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Dél-Afrikai Unió. 
A másik hatalom, a "Korona" alá tartoztak a szinesbőrűek által lakott gyarmatok: India, Egyiptom, Szingapúr, Hongkong, Málta stb. A gyarmatokon a brit jogszabályok nem voltak érvényesek, ezeket magántulajdonként birtokolta és igazgatta a Korona City of London-ból. Az ott meghozott döntések megtámadására a Brit Birodalom nem volt jogosult. Bár a döntésekbe nem szólhatott bele, azért a Korona a Brit Birodalom fegyveres erőinek a védelme alatt üzletelhetett, ám az igy keletkezett vagyon nem brit vagyon volt. 
Ennek a városállamnak is 12 bizottsága van, amely vezeti, igazgatja. A 13. maga a Lord Mayor, a polgármester. Érdekes, de itt is feltűnik a 13-as szám. A "13-as bizottság" utasitásokat kap a 13 illumináti családtól, amelyeket végre is hajt. 
Az angol parlament, az angol miniszterelnök csak látszólag vezeti Angliát és a koronagyarmatokat. Nem mások ők, mint a nagyközönség számára kihelyezett bábok, mert az irányitást más titkos, láthatatlan erők végzik. London belvárosában is megtalálható az obeliszk, amelyet Egyiptomból vittek oda, és 1878-ban Viktória királynő uralkodása idején a Temze folyó partján állitották fel. Súlya 187 tonna, kb. 69 méter hosszú. Kleopátra tűnek is nevezik. 



3. Vatikán, a katolikus egyház állama


A Vatikán a legkisebb független állam a világon területe és lakossága számának szempontjából is. Abszolút uralkodója a pápa, aki a végső, és legfőbb joghatóság úgy Vatikánváros, mint az egész világra kiterjedő katolikus egyház vonatkozásában. 
Jelenlegi határait, és jogi állapotát az 1929-ben, Mussolinivel megkötött ún. lateráni szerződésben deklarálták, amely szerint a Vatikán Rómától, és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény. 
Vatikánvárosban is megtalálható az Egyiptomból származó obeliszk, amely magasan emelkedik a Szent Péter tér közepén, ahová 1586-ban állitották fel. 

De mit is jelképeznek ezek a titokzatos obeliszkek?

Az obeliszk piramis jellegű épitmény, amely Pagan isten egyiptomi fiát élteti, akit úgy hivnak: Amun Ra. Amun Ra szelleme benne lakozik az obeliszkben, ami egyben a megtermékenyitést, a falloszt is jelképezi. Az obeliszk benne áll egy körben, ami szimbolikusan a női nemi szervet jelenti. Együtt ezek a szexuális egyesülést, a férfi-női kettőséget jelképezik.
Nos nem kérdéses, hogy ez valami olyasfajta technológia lehet, ami elszivja a férfi és a női energiákat a Földről, ugyanis az illuminátinak mindig is ez volt a legnagyobb tetű a hajában, a férfi és a nő energiának az ereje, ugyanis ha ezek normálisan működnének az emberben, és remekül kiegészitenék egymást, akkor az emberek boldogok és magabiztosak lennének, és nem lehetne őket irányitani, ami persze az illumináti bukását hozná el. Hasonló a működése, mint a piramisnak, rezgéselnyelőként elnyeli az energiát és magában tartja, mert amint azt tudjuk, hogy azt a technológiát, amit fel lehet használni jó célokra, azt bizony gonosz, ártó célokra is egyaránt fel lehet használni egy kis módositással. 

Tehát amint az előzőekben láthattuk egyrészt az illuminátus rendnek van egy katonai, hirszerző központja, ami Washington D.C-ben van, illetve van egy pénzügyi, gazdasági központja, ami a City of London-ban található. Viszont a közel 9 milliárd ember feletti uralkodáshoz szükség van a lélek, a hit kézbentartására is. 
A Bibliára majd még egy későbbi cikkemben ki fogok térni, most csak a Vatikán felépitését és tevékenységeit szeretném tárgyalni
A Vatikánnak nagyjából 1 milliárd hive van világszerte. Hatalmas vagyon felett rendelkezik. Befektetései vannak a Rotschild bankházakkal Angliában, Franciaországban, az Egyesült Államokban. Üzleti kapcsolatban áll multinacionális olajvállalatokkal, fegyvergyártókkal, mint például a Shell Oil Company vagy a General Electric. A vatikáni aranytömbök mérhetetlen értéket képeznek, amelyet jelenleg Londonban őriznek a Rotschild bankban, valamint Amerikában, a Federal Reserve bankban. 
A katolikus egyház a legnagyobb befektető, finanszirozó hatalom az egész világon. Olyan hihetetlen, óriási nagyságú vagyona van, amilyen egyetlenegy államnak, gazdaságnak, banknak, vállalatnak sincs. A pápa, aki kitüntetett vezetője ennek a birodalomnak, a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. Hogy érzékeltessem azt az óriási ellenmondást, amikor a Vatikán a szegények megsegitéséről beszél, hogy amig az embereknek a nagy része 5 dollárból él naponta, és éhezik, addig ez az illumináti birodalom, a Vatikán hatalmas vagyon felett rendelkezik, irányitja a tőzsdét, profitál a pénzügyi válságokból, miközben folyamatosan a szegények megsegitéséről és az adakozásról prédikál. 
A Vatikán által elkövetett bűntettekről már ne is beszéljünk.
A kereszténység alapvetően a szeretet vallása volt mindig is, Jézus tanitásai óta, amit a már akkor is működő és tevékenykedő háttérhatalomnak sikerült elég szépen eltorzitania, és egy zsarnoki, dogmákkal teli vallást sikerült csinálnia, amit ma keresztény katolicizmusnak, vagy katolikus kereszténységnek hivunk. Természetesen mindezt annak érdekében tették, hogy az embereket tudatlanságban és rabszolgaságban tartsák.
Kihasználták az emberek lelkiismeretét, félelmét a bűnök elkövetése miatt rájuk kiszabandó büntetés elszenvedésétől. Már a korai időkben pénzbirságot szabtak ki a bűnre. Tudatosan értékesitették a bűnt, és a félelmet, mint anyagi forrást. A hivők pénzért cserébe megváltást, bűnbocsánatot vásárolhattak maguknak. Sokszor az is előfordult, hogy a hivők előre megválthatták a jövőben elkövetett bűneik bocsánatot, előre megkaphatták a feloldozást bűneikre. Akik pedig nem adakoztak, azokat a leghatásosabb módon, a lelkiismeretüket felhasználva zsaroltak meg. Ha nem nyilik meg az erszényük, nem váltják meg a bűneiket, akkor elkárhoznak, és a pokol tüzében fognak sinylődni örökre. Kellett ennél hatásosabb módszer? X. Leó pápa a Medici család sarjaként igy ujitatta fel a Szent Péter Bazilikát. Bűnbánó cédulákat árult, amelynek megvétele révén a bűnös bocsánatot nyert az általa elkövetett vétkekre. Ez a módszer azonban már az egyház berkein belül is visszatetszést szült, sokan az egyház szolgái közül is elfogadhatatlannak tartották ezt az eljárást. Amint láthatjuk a történelemből, meg is lett ennek az eredménye, hiszen 1517-ben elindult Luthet Márton reformációja.

Fel nem tudjuk sorolni azoknak a háborúknak a számát, amiben a Vatikán aktivan részt vett és támogatta ezeket az öldöklő eseményeket olykor pénzzel, olykor szolgákkal vagy zsoldosokkal. 
Az 1095 és 1291 közötti időszakban a pápa több szakaszból álló, véres keresztes hadjáratot inditottak a Szentföld elfoglalására. Az első hadjárat idején 60 ezer fős, jól kiképzett, erősen felfegyverzett hadsereget inditottak Jeruzsálem elfoglalására. Útközben településeket pusztitottak el, emberek ezreit mészárolták el, ártatlan gyerekeket és cselekvésre képtelen idős embereket egyaránt, és mindezt "Isten" nevében. De melyik Isten nevében? 
A pápának ezeket a brutális katonáit keresztes lovagoknak hivták. Végül a rendet elérte a végzet. Szép Fülöp francia király kezdeményezésére a pápa, V. Kelemen mondta ki a Templomos Lovagrend feloszlatását. Viszont amint azt tudjuk, a Templomos Lovagrend ezután sem szűnt meg, sőt, a templomépitő kőművesekkel egyesülve szabadkőművesek néven működött tovább.
Emellett megemlithetjük még a Vatikán által finanszirozott inkviziciós hadjáratokat is. Ezeket főként a Guzmán Szent Domonkos által 1216-ban alapitott Domonkos-rend szervezte. Érdemes megfigyelni ennek a rendnek a jellegzetes egyenruháját, amit a szerzetesek hordanak. Kicsit sem hasonlit a sátánisták által a véráldozati rituálékon hordott ruházatra... Áhh, dehogyis..
Tehát ez a Domonkos-rend járta a falvakat, a tanyákat és a városokat, és bárkit, akit rajtakaptak azon, hogy esetleg szembemer fordulni az egyház dogmatikus rendszerével, azt azonnal máglyán elégették, meggyalázták, megkinozták vagy megcsonkitották. 1400 és 1700 között megközelitőleg 10 millió ember lelte halálát máglyahalál által, és természetesen ezt is "Isten" nevében. De melyik Isten nevében?
Vagy ott van még az Egyház által megszervezett 1572-es "Szent Bertalan éjszakája", amelynek keretein belül a békülési célzattal Párizsba érkező hugenottákat a sátánista Jezsuita Rend lemészárolta. Később kiderült, hogy mindez egy sátánista rituálé volt a háttérhatalom részéről. Az ezt követően kirobbant, 1598-ig tartó vallásháborúban több ezren veszitették el az életüket. Mindezt természetesen ismét "Isten" nevében.
A második világháború alatt sem tisztázott az egyház szerepe, mivel nem utasitotta el egyértelműen a Hitlerrel való együttműködést. Bennfentesektől tudom, hogy a Vatikán a második világháború végén aktivan részt vett a náci tudósok, bankárok, katonatisztek és politikusok kimenekitésében Németországból, és ezt követően az Egyesült Államokba és Argentinába tartó útjukat is a Vatikán finanszirozta. Mindezt természetesen "Isten" nevében tették.
Emellett az elmúlt 5 évtized alatt több mint 1500 biboros, püspök, és pap keveredett olyan ügybe, amelyekben kiskorú gyermekeket szexuálisan molesztáltak. 
Miért van az, hogy e hatalmas, gazdag intézmény szegénységet, erkölcsös életet hirdet, miközben papjai, főpapjai ezekkel teljesen ellentétes módon élnek, szexuális bűncselekményeket követnek el, melyeket az egyház mindenáron takargatni próbál?
A jelenlegi pápa, Ferenc pápa élettörténete is érdekes. Ferenc pápa fiatalkorában egy egyszerű utcai csavargó volt, aki kidobóként kezdte egy bárban, szó szerint egy bűnöző volt, bűnöző életmódot folytatott, lopott és kábitószerezett egyaránt. Emellett jóbarátságot ápolt az Argentinai nemzetiszocialista németekkel, és a Bilderberg csoport alapitójával, Bernárd herceggel is.
Ugyanilyen érdekes életútja van XVI. Benedek pápának is. Németországban született Joseph Alois Ratzinger néven. 14 éves korában az akkori német törvényeknek megfelelően bevonult a német hadsereg előőrsének számitó Hitler Jugendbe.
Elődje, a Lengyelországban született Karol Wojtyla, akit II. János Pál néven szenteltek pápává, szintén kapcsolatban állt a nemzeti szocialista Németországgal. Részt vett olyan üzletben, amelynek során Zyklon B gázt adtak el a németeknek, melyet aztán a koncentrációs táborokban használtak fel. 


Folytatás következik

Nos az előző részben megismertettem az emberekkel az illuminátus vérvonalat és a főbb illuminátus családokat, most pedig folytassuk ezt a részletes elemzést!

A Freeman-dinasztia

A kutatókat is meglepte az a tény, hogy a Freeman család is a tizenhárom legfontosabb illuminátus dinasztiához tartozik. A Rockefeller és a Bundy család több tagja nemcsak a legfontosabb elnöki tanácsadói posztokat töltötték be, hanem a Freeman család tagjai is voltak. A néhai Gaylord Freeman a Prieuré de Sion nagymestere volt. Elnökök és kongresszusi tagok gyakran kértek tőle tanácsot, noha az Egyesült Államok polgárainak fogalma se volt, ki is ez a Gaylord Freeman. Ennek a családnak egy másik tagja Roger E. Freeman is két amerikai elnök bizalmas tanácsadója volt, noha őróla sem tudtak sokkal többet az amerikaiak, mint Gaylord Freeman-ről. Stephen E. Freeman a család egy további tagja az Anti-Defamation League polgárjogi részlegének a jogi osztályát vezette. 

A Kennedy-dinasztia

Robert Anton Wilson az okkultizmus egyik neves kutatója szerint a Kennedy-család is fontos vérségi kapcsolatban áll az illuminátusokkal. Az első ismert Kennedy-nek, aki Brian Caeneddi néven volt ismert, leszármazottai számos királyi családba beházasodtak. Igy például Archibald Kennedy, aki Ailsa őrgrófjaként jobban ismert, feleségül vette III. Róbert Károly Mary nevű leányát. Irország uralkodó családjai a Kennedy vérvonalhoz tartoznak. Valamennyien Brian Caeneddi és unokaöccsének a leszármazottai, aki úgy irta a nevét, hogy Cinneide. Ez lett később O'Kennedy. Eredetileg Dalcassion vidékéről származtak, amely Killahoe és Killokennedy közelében van. Az O'Brian-ek és McNamara-k elűzték őket onnan egy új területre, ahol Ormond urai lettek. Ezt a vidéket ma Észak-Tipperary-nak nevezik. A Kennedyk egészen a 16. századig hatalmas klánt alkottak. A Kennedy-k ma rokonságban állnak a Freeman-ekkel, a Reagen-ekkel, a Russel-ekkel, a Smith-ekkel, a Colins-okkal, a Rockefeller-ekkel és a Fritzpatrick-ekkel. 
Joseph P. Kennedy, a meggyilkolt John Fritzgerald Kennedy és Robert Kennedy apja, az Egyesült Államok londoni nagykövete volt a második világháború előtt, és állitólag ellenezte az Egyesült Államok részvételét a háborúban. Miközben Joseph Kennedy a nyilvánosság előtt ellenezte a bekapcsolódást a háborúba, titokban szorosan együttműködött Franklin Delano Roosevelt-el, az amerikai közvélemény félrevezetésében. A londoni amerikai követségen dolgozott ebben az időben Tyler Gatewood Kent, egy hivatásos diplomata. Ő az, aki rájött arra, hogy Kennedy és Roosevelt mindent elkövetett azért, hogy az Egyesült Államokat bevonja a második világháborúba, ugyanakkor a nyilvánosság előtt azt a látszatot akarták kelteni, hogy mindent megtesznek azért, hogy az Egyesült Államok elkerülje a háborúba való belépést.
Igen nagy irodalma van annak, hogy F.D. Roosevelt politikájával aktivan elősegitette Japán agresszióját. A Pearl Harbor elleni támadás előkészületeiről tudomással birt. Ennek ellenére nem akadályozta meg ezt a támadást, mert ez szolgáltatta az ürügyet a háborúba való belépésre. A japán támadás időpontjáról Roosevelt már legalább a támadás előtt 48 órával tájékoztatva volt, mégsem tett semmit.
Jacqueline Bouvier, akit John F. Kennedy feleségül vett, az Auchinclosses dinasztiával áll rokonságban, amely az illuminátusok skót vérvonala. 
Ami érdekes dolog, hogy ha nem követnek el a Kennedy fivérek ellen merényletet, akkor a Kennedyek életét és családjuk történetét nem kutatták volna annyian, igy most nem tudnánk azt, hogy a Kennedy-dinasztia is az illuminátus vérvonalból származik.
A Kennedy testvérek már gyermekkoruktól kezdve tudomással birtak a háttér-hierarchia létezéséről, és a pénzoligarcha hálózatának világstratégiájáról. Emellett John F. Kennedy haditengerészeti múltja és Eisenhower révén tudomást szerzett a nácik titkos űrprogramjáról és a Bolygóközi Vállalati Konglomerátum tevékenységéről a Naprendszerben és azon kivül. Hamarosan a Kennedy-család szembefordult az illuminátus renddel, és elárulta a rendet. John F. Kennedy csökkenti akarta a kormány felé nőtt Central Intelligence Agency, azaz a C.I.A befolyását azzal, hogy csökkenti titkosügynökeinek létszámát, és több részre osztja fel a szervezetet. Kennedy tervbe vette a pénzoligarchia rendszerének korlátozását is azzal, hogy inditványozta, hogy az amerikai állam állami pénzt bocsásson ki a Federal Reserve által kibocsátott magánbankjegy helyett. További tervei közé tartozott az is, hogy kilép a vietnámi háborúból, nyilvánosságra hozza a titkolt technológiákat, valamint felszámolja a titkos társaságokat, illetve korlátozni akarta a maffia befolyását is az országban.
John F. Kennedy terveit támogatta Estes Kefauver szenátor. A befolyásos politikust azonban 1963. augusztus 8-án megmérgezték, és a mérgezés által kiváltott szivinfarktusban meghalt. Kennedy másik barátja Phillip Graham, a Washington Post kiadója volt. Graham felesége Katherine Mayer azonban meggyőződéses illuminátus volt. Egyes kutatók szerint Katherine elérte, hogy a pszichiáterek elmebeteggé nyilvánitsák Graham-et és elmegyógyintézetbe zárják. Amikor Graham engedélyt kapott arra, hogy hétvégén hazautazzon, holtan találták. A hivatalos halálok úgy szólt, hogy sörétes puskával öngyilkosságot követett el. 
John F. Kennedy után utóda, Lyndon Johnson azonnal felfüggesztette az állami dollár kibocsátását, és a mai napig a Federal Reserve magánbankjegye a hivatalos pénznem az Egyesült Államokban. Emellett a vietnámi háború befejezése helyett a háború nagyarányú folytatása mellett döntött. Természetesen e döntés mögött is a Bolygóközi Vállalati Konglomerátum és a szakadár náci civilizáció befolyása és akarata állt, mivel, mint tudjuk, a vietnámi háború hatalmas bevételt hozott a katonai-hadiipari komplexumnak, és ez a bevétel tovább csatornázódhatott a titkos űrprogramba és a fejlett technológiák fejlesztésébe
Robert Kennedy pontosan tudta, kik tették el a testvérét láb alól. Azt is tudta, ki adta le valójában a halálos lövést. Robert Kennedy irt egy nem publikált könyvet, amelynek a cime "The Enemy within". Mint tudjuk, később ő is egy merénylet áldozata lett. Azért, hogy John F. Kennedy emlékét befeketitsék, az illuminátus háttérhatalom irányitói a közelmúltban több kiadónak engedélyezték, hogy úgynevezett leleplezéseket hozzanak nyilvánosságra John F. Kennedy szexuális életéről. Igy a világ megtudhatta, hogy John F. Kennedy-nek sok szeretője volt, többek között Marylin Monroe, Jayne Mansfield és Gábor Zsazsa is.

Az Onassis-dinasztia

A kőolaj kitermelésében, szállitásában és feldolgozásában érdekelt illuminátusok vezető személyiségei 1928-ban megbeszélést folytattak Achnacarry kastélyában, ahol megkötötték az Achnacarry megállapodást. Ebben felosztották egymás között a világpiacot. Ez a kartell megállapodás határozza meg, hogy melyik fuvarozó látja el kőolajjal a benzintöltő állomásokat egy-egy területen. A kőolaj finomitás és szétosztás már 1928-ban a pénzoligarchia monopóliuma volt. Aristoteles Onassis azért lehetett a világ legnagyobb tartályhajó-flottájának a tulajdonosa, mert ő maga is az illuminátus hierarchia egyik kiemelkedő személyisége volt. Hatalma az emberi élet számos területén érezhető volt. Aristoteles Onassis befolyása a világot irányitó háttér-hierarchiában elfoglalt helyén nyugodott. 
Az illuminátusok felosztják egymás között az üzletágakat. Külön működik a kábitószer és a pornószekció, valamint a bolygóközi rabszolgakereskedelem. Külön a politikai, pénzügyi és gazdasági szekció. Megint külön az ezoterikus és rituális szekció. Egy másik autonóm terület a tömegtájékoztatás rendszere és a globális kommunikációs rendszer. Ezen belül is elkülönül a tudatformáló, gondolatellenőrző részleg. A legmagasabb vezetők hatásköre és illetékessége több területre is kiterjed. Aristoteles Onassis érdekelve volt a gazdasági, pénzügyi szektorban, a kábitószerszektorban, illetve a politikai szférában is. A tájékozódás megnehezitését szolgálják olyan álhirek, miszerint az illuminátus rend egyes családjai versengenek egymással annak érdekében, hogy ki foglalja el az új világrend vezetőjének a cimét. Ez nem igaz. Az viszont megfelel a tényeknek, hogy egyes szektorokban nagy a versengés egymással, de ennél a rivalizálásnál sokkal nagyobb az egymásrautaltságuk. Egybeköti őket értékrendszerük, ideológiájuk, a pénzrendszer birtoklása, és ezen keresztül a gazdasági és politikai irányitás megszerzése és megtartása

A Collins-dinasztia

A nagy hagyományú Collins-család New England-ból származik. A család annak a szigetnek a nevét viseli, amelyet Irországban O'Collins-nak, Skóciában pedig Kollins-nak neveznek. A Collinsok sokáig mindent elkövettek annak érdekében, hogy a nyilvánosság mellőzésével a háttérben maradjanak. A család több tagja is a Hell Fire Club-nak (A Pokol Tüze Klubnak) volt a tagja, amely összejövetelein az okkult szexuális orgiákat is gyakorolta. A brit kormány köreiben nagy tekintélynek örvendett az a személy, aki ennek a társaságnak volt a tagja. A Hell Fire Club-nak volt a tagja annak idején többek között a miniszterelnök, az államkincstár kancellárja, a tengerészeti minisztérium Első Lordja, a walesi herceg, vagy Benjamin Franklin és Thomas Jefferson. A Collins-család egyes kutatók szerint részt vett a salemi boszorkányok elleni eljárás megszervezésében. 1640-ben Aquiday-ben, Massachusetts államban egy Collinst vád alá helyeztek boszorkányság vádjával. 1653-ban egy másikat, Jane Collinst ugyancsak boszorkánysággal vádoltak. Érdemes megjegyezni, hogy az 1650-es években, vagyis még a gyarmati időkben a különböző boszorkánysággal és sátánizmussal kapcsolatos ügyekben gyakran megjelentek olyan családnevek, mint a Collins, Young, Baily vagy Clinton. Ma tapasztalhatjuk, hogy ezeket a neveket a közéletben fontos szerepet játszó személyek viselik. 
Röviddel az amerikai polgárháború kitörése előtt a Collins család amerikai ága felvette a Todd nevet. Két amerikai elnök, Madison és Lincoln is a Todd családból házasodott. Az illuminátusok a Todd családot a Collins vérvonal folytatásának tekintik

Az Astor-dinasztia

Az Astor családnak kulcsszerepe volt a brit Round-Table-Csoport egyik utódszervezetének, a londoni Royal Institute of International Affairs-nek, az RIIA a létrehozásában. Ez a tekintélyes szervezet a New York-ban működő Council on Foreign Relations-nek (Külkapcsolatok Tanács), a CFR-nek az ikerszervezete. A két zártkörű szervezet a háttérhatalom intézményi rendszerének a világszintá koordinálását látja el. Mindkét zárt társaságot a pénzoligarchia stratégiájának a kidolgozására és megvalósitására hozták létre. Mivel az Egyesült Államok lényegesen nagyobb és erősebb hatalom, mint Anglia, sokan úgy gondolják, hogy a New Yorki CFR a fontosabb szervezet. A valóság azonban ennek pont az ellenkezője, mert az első impulzusok, és a végső jóváhagyás valójában a RIIA-tól jön. Hivatalosan a londoni Királyi Külügyi Intézet "Jótékonységi Szervezet", élén fővédnökével, III. Károllyal. A RIIA tevékenységét számos pénzintézet és multinacionális vállalat is támogatja, és olyan tömegtájékoztatási intézmények, mint a BBC, szorosan együttműködik vele. Carrol Quiqley a "The Anglo-American Establishment" cimű könyvében részletesen leirja, hogy a Round-Table csoport olyan ember kislétszámú csoportja, amely kézben tartja a legfőbb politikai hatalmat, és meghozza a legfontosabb döntéseket. A Round-Table-Csoportot Cecil Rhodes alapitotta, de finanszirozásában és szervezésében kezdett fogva részt vett az Astor-család is. Ezt lehet elmondani a Rhodes-ösztöndijasokról is, akiknek a finanszirozásában a mai napig részt vesznek az Astorok. Cecil Rhodes azért hozta létre ezt az ösztöndijat, hogy a világ irányitására kiszemelt személyeket Oxford-ba hozzák, és ott a pénzoligarchia illuminátusok szellemében kiképezzék. Számos vezető amerikai személyiség, köztük például Bill Clinton maga is Rhodes-ösztöndijas volt, és kiképzése Oxford-ban fejeződött be. Bill Clinton sikeres politikai karrierjében az is szerepet játszott, hogy a Clinton származási vonal is a legelőkelőbb vérvonalhoz tartozik. A legfelsőbb illuminátus vezetés jóváhagyása nélkül ma már senki nem kerülhet olyan állásokba, mint amilyen az Egyesült Államok Elnöke pozició. Ezt érdemes megjegyezni!

A Li-dinasztia

Ez a kinai család nagy történelmi hagyományokkal rendelkezik. A Li családnév viselése nagy megtiszteltetést jelent. A Tang-dinasztiának (618-tól 906-ig uralkodott) Li Yuan volt a megalapitója. Utóda Li Shimin néven uralkodott. Az ő uralkodása idején kezdték meg az első nyomdák a működésüket, és vezették be a papirpénzt Kinában. Korunkban Kina egyre jobban integrálódik ahhoz a Világrendhez, amelyet az illuminátusok létre akarnak hozni. (Lásd a fejlett megfigyelő rendszereket, vonalkódleolvasókat, lehallgató készülékeket és a többit..). A nemzetközi pénzvilág hatalmas hitelei, és kereskedelmi, ipari együttműködése nélkül Kina nem fejlődhetne olyan gyorsan, mint amilyennek tanúi vagyunk. Az egyik meghatározó pénzintézetet, A Bank of East Asia-t Li Kwok-po irányitja. A BEA partneri kapcsolatban áll a Warburgokkal, és együttműködik az illuminátus világcégekkel. A Rotschildok és a Rockefellerek szoros kapcsolatot ápolnak a Li családdal. Ezt megerősiti az is, hogy amikor Li Peng ellátogatott New Yorkba, akkor mindig találkozott a Rockefeller, és más vezető pénzdinasztia tagjaival. Egy másik Li, Li Ka-shing dollármilliárdos, gyakorlatilag Hongkong gazdasági ura. A Li család és az illuminátusok közötti szoros kapcsolatra utal az a tény is, hogy Li Ka-shing megvásárolhatta Kanadában a Husky Oil elnevezésű nagyvállalatot.
Kinában is működnek titkos társaságok. Erről több kutató is kellően dokumentált könyvben számol be. A Li család több tagja is vezető szerepet tölt be a Triádok néven ismert titkos társaságban. A Li-dinasztia tagjai ellenőrzik Hongkongot, és a Triádok irányitják a várost. Li Mi volt az, aki létrehozta a hatalmas mákültetvényeket, és az ezekből befolyt óriási jövedelem csatornázódhatott tovább a titkos űrprogramba. A C.I.A ügynökei látták el a szükséges árukkal Li Mi tábornokot, amikor ő tartotta ellenőrzése alatt az "Aranyháromszög" néven ismert területet, ahol ópiumtermelés folyt

Az emberiség hamarosan egy hatalmas kvantum ugrást fog végrehajtani, ezért szükséges az, hogy először megértsük azt az idővonalat, ahova mi, mint isteni lények, be lettünk helyezve.
Ezért most folytatnám ezt az úgymond sorozatot azzal, hogy lerántom a leplet az illuminátus vérvonalról.
Kezdjünk is bele! 
Ja, és előtte egy fontos dolog! Én nem akarok senkinek se bizonygatni semmit! Arra kérek mindenkit, hogy mindenki járjon utána ennek a dolognak, és igérhetem, ugyanazt fogja találni, mint én!

Az illuminátusok legfőbb irányitói a tizenharmadik vérvonalból származik. Ez a tizenharmadik vérvonal az ókorba nyúlik vissza, a Dan törzséhez. 
Amikor a "bukott angyalok", azaz az anunnakik körülbelül 11000 évvel ezelőtt lenn voltak a Földön, elkezdtek közösülni az akkor már hetedjére létrehozott emberi fajjal, aminek az lett az eredménye, hogy hibrid fajok jelentek meg a Földön, amit a Biblia és számos más forrás nefilimekként vagy óriásokként emlitenek meg. 
Izraelben aztán létrehozták a "bukottak" a fehér bőrű, ős-zsidó törzseket, melyeket a Biblia mint elveszett törzseket emleget. Különös jelentőséggel bir a már emlitett Hermon hegynél létrehozott Dan törzs, melyeknek a vérébe erőteljes anunnaki vér csörgedezik (50 százalék anunnaki genetika)
Ez a törzs valójában nem az elveszett, hanem az eltitkolt törzs!
(Egy kis érdekesség: Mit gondoltok, miért 33 fokozata van a szabadkőművességnek? Azért, mert a Hermon-hegy a 33. szélességi fokon fekszik)



Ez a törzs később jelentős szerepeket töltött be az ókori Görögországban, majd a Római Birodalomban, és később ők lettek a fekete itáliai nemesség. Emellett a frank területeken is fontos poziciókba kerültek. A frank területek e uralkodói rétegét Sicambriereknek hivták. A népvándorlás és a hunok nyomására a frankok egy jelentős része átkelt a Rajnán, és letelepedett azon a vidéken, amit ma Belgiumnak és Észak-Franciaországnak neveznek. Azt a dinasztiát, amelyik az uralmon követte a Sicambriereket, Meroving uralkodóháznak nevezték. A Meroving ház 448-ban került hatalomra, amikor Merovée a frankok királya lett. A korai történelem kutatók szerint Merovée és utódai ápolták az okkult hagyományokat, és beavatottként ismerték a mágiát. Merovée fiának a sirjában számos mágikus és rituális eszközt találtak, ami alátámasztja ezt az állitást. Ez a vérségi leszármazás töretlenül folytatódott Godfroi de Boullion-ig. A származási vonal folytatódik számos arisztokrata és királyi családban, igy ehhez a családfához tartozik a Blanchfort, a Gisors, a Saint-Clair, a Montesqiue, a Montpézat, a Luisingnan, a Plantard és a Habsburg-Lotaringia dinasztia. A Stuartok és a Mediciek számos ága visszavezet a Meroving-dinasztiához és a Dan törzshöz, csak úgy, mint az itáliai fekete nemesség családjai

Az itáliai fekete nemesség családjai a következők:
- Aldobrandini-ház
- Borgia-ház
- Breakspeare-ház
- Chigi-ház
- Colonna-ház
- Conti-ház
- D'Este-ház
- Farnese-ház
- Medici-ház
- Orsini-ház
- Palavicini-ház
- Pamphili-ház
- Somaglia-ház

Fontos megemliteni, hogy a jelenlegi európai uralkodóházak az itália feket nemesség vérvonalából származnak, ideértve a brit, a holland, a belga, a dán, a svéd és a norvég királyi családot. 



A Prieure de Sion rend


A Prieure de Sion rendet Godfroi de Boullion alapitotta 1090-ben. Kezdettől fogva szorosan együttműködött azokkal a dinasztikus családokkal, amelyek a tizenharmadik vérvonalhoz tartoznak. A Rendet nagymesterek vezették, akik az európai történelem és kultúra nagyjai közül kerültek ki. A Rend tagjai megtalálhatóak a vezető illuminátusok között, és a fekete nemesség, valamint az európai uralkodó házak számos tagjai is tagjai a szervezetnek. A Prieuré de Sion tagjai alapitották meg a templomos lovagrendet, akik a maguk idején az akkori pénz- és hitelrendszert is irányitó nemzetközi bankárok is voltak. Ugyancsak részt vett a Prieuré de Sion rend a rózsakeresztesek és a szabadkőműves rendek létrehozásában. A Prieuré de Sion-tól származik a szabadkőműves rendeknél alkalmazott harminchárom fokozatú skót ritus. A skot ritus egyben a Prieuré de Sion legalacsonyabb fokozatai. Megalakulása óta használja a Prieuré de Sion az okkultizmust és a fekete mágiát, amely az ókori Egyiptomból származik. Leirása az egyiptomi "Halottak könyvében" található. A Rend ma is szoros kapcsolatban áll az okkultizmussal és az ezoterizmussal. 
Ez a Rend a mai napig nagy hatást fejt ki a világban zajló eseményekre. Több neves kutató is egybehangzóan állitja, hogy nagyrészt ők felelnek a világban zajló eseményekért. Ma a sátánista és kapitalista illuminátusok állnak a Prieure de Sion mögött. Mivel a kezükben van a pénzhatalom, döntő befolyással birnak a világtörténelmi eseményekre.

A vezető illuminátus családok

Fritz Springmeier neves kutató a következő illuminátus családokat nevezte meg, akik a legfőbb befolyással birnak az illuminátus renden belül: Rotschild; Warburg; Rockefeller; Kennedy; Astor; Bundy; Collins; Onassis; Freeman; DuPont; Russel; és Li.

Nézzük ezeket a családokat sorban.



Rotschild-ház

A Frankfurtból származó Rotschild-ház a legnagyobb befolyással biró család az illuminátus renden belül. A Rotschild-ház számos tagja a tizenharmadik vérvonalhoz kapcsolódik. A dinasztiaalapitó Mayer Amschel Bauer, aki felvette a Rotschild nevet, pénzkölcsönző volt Frankfurt-ban, majd pedig Vilmos hesseni választófejedelem vagyonának a kezelője lett. A francia forradalmat követő háborúk során a Rotschild-ház hatalmas vagyonra tett szert. Mayer Armschel Rotschild öt fia számára csakis illuminátus családból választott feleséget, azért, hogy a tiszta vérvonal megmaradjon. Ugyanigy lányait is csak ranggal és hirnévvel rendelkező illuminátus vérvonalhoz adta férjül. Az a privát-információs hálózat, amit a Rotschildok szerveztek, nagy szereppel birt a nemzetközi pénzügyi hálózat létrehozásában. James Rotschild, a francia Rotschild-ház alapitója, Európa vezető bankjává fejlesztette a Párizsi Rotschild bankot. Ez a bank finanszirozott minden uralkodót XVIII. Lajostól III. Napóleonig. 
Az elmúlt két évszázad európai háborúi mind hatalmi egyensúly kialakulásához vezettek. Amikor egy háború véget ért, a Rotschild-ház újabb hatalmi bázishoz jutott. A pénz és a nemzetközi hitelezés kézbentartásával a Rotschild-háznak sikerült a saját érdekeinek megfelelően manipulálni az országokat. A háborúk kimenetelét mindig eredményesen lehetett befolyásolni a szükséges pénzeszközök folyósitásával vagy visszatartásával. Ferenc József osztrák császár és az angol királynő bárói és nemesi rangra emelte a Rotschild-ház bécsi és londoni ágát. 
Ma a dinasztia tagjai és munkatársai határoznak naponta pl. az arany áráról Londonban, és az amerikai központi bank a Federal Reserve System (FED) részvénytöbbségének (53 százalékának) tulajdonosaként ők határozzák meg az Egyesült Államok pénzpolitikáját is. 
Az 1900-as évek elejétől kezdve nagyrészt a Rotschild háztól és a vele együttműködő bankároktól függ, hogy Európában és a világ más részén hol és mikor legyen infláció, defláció, valutastabilitás és konjunktúra. A Rotschild-dinasztia vagyona alapitványban van, amelynek a vagyonmérlege nem nyilvános, de szakértők 1995-ben 7000 milliárd dollárra becsülték. Évi öt százalék növekedést figyelembe véve ez a vagyon ma kb. 8500 milliárd dollár is lehet.


A Warburg-ház

A Rotschildok legbelsőbb köreihez a Warburgok tartoznak. E család története hasonló a Rotschildokéhoz. A Warburgok elődei a mohamedánok elől menekülve Spanyolországban telepedtek le. Aragóniai Ferdinánd és Kasztiliai Izabella üldözése elől Lombardiába vándoroltak ki. A család egyik őse Simon van Cassel 1559-ben engedélyt kapott arra, hogy a Vesztfáliai Warburg nevű városkában letelepedjen. Hamarosan felvette a Warburg nevet. A városi nyilvántartás szerint Cassel pénzkölcsönző és kereskedő volt. A bankári tevékenységet először Jakob Samuel Warburg kezdte el, aki 1668-ban Altonába költözött. Az ő dédunokája Markus Gumprich Warburg aztán tovább költözött 1774-ben Hamburgba, ahol fiai 1778-ban megalapitották a hiressé vált Bank M. M. Warburg és Társai nevű pénzintézetet. Idővel a Warburgok az egész világra kiterjedő pénzügyi műveleteket hajtottak végre. 1814-ben kapcsolatba léptek a Rotschildok londoni részlegével. A Warburgok egyenrangúnak tekintették magukat a Rotschildokkal, az Oppenheimerekkel és a Mendelsohnokkal. E családok között hagyomány, hogy gyermekeiket egymás között kicserélik azért, hogy az adott család pénzügyi hagyományait a másik adott család elsajátithassa. A Warburgok is csak a gazdag és előkelő illuminátus családokkal házasodtak. Igy kerültek rokoni kapcsolatba a szentpétervári Gunzbergekkel, a kijevi Rosenbergekkel, a németországi Oppenheimekkel, valamint Godschmidtekkel. Később ugyancsak rokonságba kerültek a Dél-Afrikai Oppenheimerekkel és a New Yorki Schifekkel. 


A Rockefeller-ház

A Rockefeller-családdal foglalkozó kutatók egybehangzóan állitják, hogy ezen család jelentős szerepet játszott a 20. századi amerikai történelem alakitásában. A Rockefellerek ősei Spanyolországból vándoroltak ki Amerikába. Valószinűleg ezen család a Borgia-család vérvonali leszármazotta volt, akik az itáliai fekete nemességhez tartoznak. A legismertebb Rockefeller John D. Rockefeller volt, aki nemcsak befolyásos nagyiparos és pénzember volt, de már a "Round Table" hálózatban is kulcsfontosságú szerepet játszott. A család vagyonának megalapitója számos vállalkozás mellett a petróleum üzletbe is beszállt. Kitartó energiával létrehozta a Standard Oil Trust-ot, amely az Egyesült Államok kőolaj finomitásának 90 százalékát ellenőrizte. 

Az idős John Davidson Rockefeller volt az, aki lerakta a család elsőszámú otthonának alapköveit a New Yorki Pocantico hegyei között. Már több mint száz Rockefeller utód él családjával ezen a környéken. Az ifjabb David Rockefeller 1945 óta a Chase Manhattan Bank vezetője, és mai is e bank jogutódjait képező pénzintézetnek az élén áll. A nemzetközi pénzvilág egyik legtekintélyesebb tagjaként hatalma túlnyúl az országhatáron, és az irányítása alatt álló pénzintézetek és vállalatok az egész világot behálózzák.  Az Egyesült Államok szövetségi rendőrségnek, az FBI-nak a létrehozásában is közvetlen szerepet játszottak a Rockefellerek. A C.I.A és a Külkapcsolatok Tanácsa is a Rockefellerek befolyása és ellenőrzése alatt áll. A dinasztia jelenlegi első számú tagja, David Rockefeller aktívan részt vesz a Lucis Trust-nak az irányításában is, amely Luciferről kapta a nevét. Dávid Rockefeller emellett tagja a Board of Cadence Industries-nak, amely számos újságot ad ki, amelynek feladata az ifjúság ismertetés az okkultizmussal. Ugyancsak a Rockefeller érdekkörébe tartozik a Delta Airlines légitársasági vállalat és az Exxon, aminek a jele egy ötágú csillag. Az ötágú csillag egyébként wgy nagyon fontos okkult, sátánista szimbólum, és egyre gyakrabban tűnik fel katonai jelzéseken, televíziós programokban, filmekben.

A DuPont dinasztia

A DuPont család mindig szeretett a nyilvánossagtól félrehúzódva tevékenykedni. A család egyik legkövetkezetesebben betartott hagyománya a kiválasztottakkal való házasságkötés. Ezért a család számos tagja az unokatestvérével kötött házasságot. A dinasztiát kutató történészek a család történetét Samuel DuPont és Anne Alexandrine Montchanin 1737-ben kötött házasságkötésével kezdik. Anne hugonetta volt, de okkultista körökben gyakran szerepelt médiumként. Ősi Burgundia családból származott. Valószínű, hogy ez a vérségi kapcsolat az, amely biztosítja a DuPont család számára a kiválasztottakhoz való tartozást. Pierre Samuel DuPont, a dinasztiaalapító házaspár első fia az, aki először jutott nagy befolyáshoz és hatalomhoz. Ő a dinasztia első tagja, aki közvetlen kapcsolatba került az illumináus renddel. 1774-ben Satnoslav-Augustus lengyel király meghívására Lengyelországba utazott, hogy létrehozza a nemzeti nevelés és oktatás rendszerét. 1799-ben Jefferson, az akkori amerikai elnök meghívására az Egyesült Államokba költözött. Itt is az oktatási rendszer létrehozásával foglalkozott. Az oktatási rendszer mindig is fontos szerepét képezte az illuminátusok rendszerének, mert lehetővé tette, hogy már korai kisgyermekkorban elkezdjék az emberi faj manipulálását. Ma világszerte ezzel a feladattal az UNESCO van megbízható, amely az illuminátus DuPont család kezében van. Jefferson maga is illuminátus volt, és Pierre Samuel DuPont barátja. Ezt a barátságos arra is használta, hogy ő legyen az amerikai kormány első számú lőpor szállítója. E privilégiuma 1802-es megszerzésével a DuPont vállalat fokozatosan Amerika és a világ hadiiparának fontos szereplőjévé vált.

A Russel-dinasztia

A Russel-dinasztia A 18. századtól kezdve részt vett az ópium kereskedelemben, illetve a mormon egyházat is ők hozták létre, valamint a Skull and Bones nevű titkos rend megalapításában, illetve a Jehova Tanúi nevű mozgalom elindításában is szerepet játszottak. A mai napig irányítói a Watchtower Bible and Tract Society nevű társaságnak, amely a Jehova Tanúihoz tartozik. A pénzoligarchia illuminátus hálózatának fontos részét képezi a Russel alapítvány. A Russel alapítvány azért fontos, mert ez az igen nagy befolyással rendelkező Skull and Bones nevű titkos rendnek a fedőszervezete. A Skull and Bones nevű titkos társaságot William Russel alapította, aki szoros kapcsolatban állt a híres Yale Egyetemen működő ópium szindikátussal. Minden évben összesen tizenöt új tagot vesznek fel, akik közül valamennyien befolyásos pozíciókhoz jutnak az amerikai társadalmi, politikai, gazdasági és pénzügyi életben. Amikor az illuminátusok tudomást szereztek arról, hogy Charles Taze Russel a legelőkelőbb tizenhárom vérségi vonalhoz tartozik, 1881-ben létrehozták számára a New Yorki Őrtorony Biblia és Bibliai Magyarázatot Társaságot. A Jehova Tanúi magukon viselik Charles Taze Russelnek a nézetrendszerét. Charles Taze Russel nemcsak nagyhatású vallási szó oktatásról volt híres, hanem arról is, hogy a templomos lovagokhoz tartozott. Ez utóbbit erősíti meg, hogy a síremléke található szimbólumok megegyeznek a templomos lovagok jelképeivel. Russel halála előtt mondott utolsó szavai ezek voltak: "Tekerjetek be egy római tógába". Nem beavatottak számára ezek a szavak nem mondanak semmit, illetve érthetetlennek tűnnek, hogy miért fontos egy haldokló számára, hogy Római tógába burkolják. A beavatottak számára a tóga és a tunika papinruha, amelyet sokféle vonatkozásban alkalmaznak az amerikai szabadkőművesség magasabb fokozataiban. 

A Bundy-dinasztia

A Bundy-család ősi amerikai família, amely már Amerika gyarmati korszakában is az élethez tartozott. A család azonban kevés kivételtől tekintve a háttérben maradt. Egyedül a 20. században lépett nyilvánosság elé, és vállalták fel tagjai nyíltan nemcsak a pénzügyi és gazdasági élet irányítását, hanem az államéletben való részvételt is. Harvey Hollister Bundy 1909-ben lett a Skull and Bones tagja. Harvey Bundy először külügyminiszterhelyettes volt, majd pénzügyminisztérium, végül pedig a védelmi miniszter különleges hatáskörű megbízottja is. H. Bundy egyike volt a Manhattan Project felügyelőinek. Ennek a programnak a keretein belül állították elő az atombombát. A Pentagon kulcsfontosságú személyiségeként meghatározó befolyással bírt a tudományos kutatói és fejlesztési hivatal tevékenységére. 1952-ben átvette John Foster Dulles-től a Carnegie Alapítvány a békéért nevű szervezet irányítását. Ez az alapítvány biztosítja az illuminátusok számára fontos programok adómentes finanszírozását.

Mivel a hatalom csúcsán töltöttek be tanácsadói szerepkört, így minden fontos információhoz hozzájuthattak, és módjukban állt arról is dönteni, hogy ki kerüljön ebből továbbításra az elnökhöz. 

Fontos megegyezni, hogy a Bundy-dinasztia volt az, aki megállapodást kötött a nácikkal a második világháború után, illetve ők hozták létre a Bolygóközi Vállalati Konglomerátumot, amely a Naprendszer ipari kiaknázását végzi, valamint a Bundy-család tagjai részt vettek a Majestic 12 ülésein is

Folytatás következik

Nos, az előző cikkemben kicsit irtam magáról az árnyékhatalom okkultizmusáról, illetve rövid történetéről, most pedig szeretném megmutatni ennek a szervezetnek a működési struktúráját és felépitését, illetve a történetét.

Kezdjük máris az illuminátus renddel!


Sajnos rendkivül el vagyok keseredve, hogy ahány ismerősemet, barátomat vagy rokonomat megkérdem az illuminátus rendről vagy a szabadkőművesekről, szinte egy se tudja még azt sem, hogy egyáltalán ezek a szervezetek léteznek?!

Ez nagyrészt annak köszönhető, mert ez a csoport rendkivül tagadja saját hálózatának a létét. De a neves amerikai történész, Carroll Quiqley bizony bebizonyitotta, hogy ez a hálózat bizony létezik, és nagyon nagy befolyással rendelkezik a világon. 

Először is. Az illuminátusok nem azonosok a szabadkőművesekkel, de a két rend napjainkra már nagyrészt összeolvadt. Maguk a szabadkőművesek úgy állitják be magukat, mint akik a tényleges fizikai tevékenységet folytató kőműves céhekhez kötődnek. Ezek az épitész céhek tekintélyes zártkörű szervezetek voltak, amelyek a középkorban katedrálisokat, és biztonságos erőditményeket épitettek. Akik ezt a munkát végezték három fokozatba voltak felosztva: tanuló, legények és mesterek. Egyik fokozatból a másikba csak különleges teljesitmények és ritusok után lehetett kerülni. Egymás között olyan jelképeket használtak, mint a szögmérő, körző, kalapács, vonalzó. A középkort követő időkben befejeződtek a katedrális épitő tevékenységek, és ezekre az épitő céhekre többet nem volt szükség, viszont ennek ellenére ezek a céhek nem tűntek el, hanem egyre nyiltabban kezdtek el működni szabadkőművesség néven, és tagjai már csak jelképesen végezték az "épitészeti tevékenységüket"

1717-ben négy angol páholy a londoni nagypáholyban egyesült. A hamarosan elfogadott szabadkőműves alkotmány, amely az "Egy szabadkőműves kötelezettségei" cimet viseli, ez foglalja össze a szabadkőművesek szabályzatát. Ezek az alapszabályok a mai napig minden egyes szabadkőműves szervezetre vonatkoznak a világon. A londoni nagypáholy számos más páholy anyapáholyának számit. Az európai kontinensen és Amerikában angol befolyásra jött létre a szabadkőművesség. A három legismertebb fok, a tanuló, a legény és a mester, ezek alkotják a kék szabadkőművességet. Erre épül az ún. magas fokozatú rendszer, amely maga is több részből áll. A negyediktől a tizennyolcadik fokig terjed a vörös, a tizenkilenctől a harmincig a fekete, a harminctól a harmincharmadikig pedig található a fehér fokozatú szabadkőművesség. Mint minden titkos, és féltitkos szervezetnél, a szabadkőműveseknél is vannak beavatási rituálék. 
A szabadkőművesek mai is feltétlen engedelmességgel tartoznak a felsőbb kasztnak, illetve szigorúan kötelezi őket a titoktartási egyezmény. Copin Albancelli, aki huszonkilencedik fokozatú szabadkőműves volt, az alábbiak szerint jellemezte a szabadkőművességet és a szabadkőműves fokozatokat: 
"Az elsőbe tartoznak a kékek, akik semmilyen lényeges titokba nincsenek beavatva. A vörös fokozatúak úgy hiszik, ismerik a valódi titkokat, de valójában azok sincsenek beavatva. A nemzetközi belső kör, azok ismerik csak a szabadkőművesek valódi célját"



És akkor most térjünk ki az illuminátusokra:
Az illuminátus rendet 1776. május 1-én alapitotta Adam Weishaupt. Weishaupt 1748. február 6-án született Ingolstadt-ban. Keresztény neveltetést kapott, majd csatlakozott a Jezsuita Rendhez is, amit 1541-ben alapitott Loyolai Szent Ignác. Ingolstadt jezsuita egyetemén tanitott, viszont 1771-ben otthagyta a munkahelyét, és öt éven keresztül tanulmányozta az okkultizmust és az ezoterizmust, majd felállitotta a titkos rendet, aminek a célja az "Új Világrend" létrehozása lett. 
Weishaupt kezdettől fogva arra törekedett, hogy a szabadkőművességet beolvassza az illuminátus rendbe. Weishaupt három fokozatra osztotta mozgalmában résztvevőket:
1. Misztériumok osztálya: papok, régensek, mágus és a király (A király maga Adam Weishaupt volt)
2. Szabadkőművesek, szokásos és skót ritusú lovagok
3. Noviciusok, minerválok és alacsonyabb fokozatú illuminusok

Weishaupt sok tekintélyes embert megnyert a maga számára. Körbejárta egész Európát, és jelentős befolyással biró uralkodókat, politikusokat, bankárokat, zeneszerzőket, költőket, irókat, festőket nyert meg a rend számára. Az ismertté váló tények szerint aki belépett az Illuminátus Rendbe, halálbüntetés terhe mellett köteles volt a rend összes parancsát teljesiteni, még azt is, amihez bűncselekmények elkövetése volt szükséges. A legszigorúbb titoktartási kötelezettség terhelte őket, és hallgatniuk kellett mindenről, ami a Renden belül történt.

Egy rendtagot csak akkor avattak be a Rend végső céljaiba, ha előzetesen sikerült az Illuminátus rend belső köreibe bekerülnie. A végső célok a következők voltak:

1. Minden meglévő kormány leváltása
2. A magántulajdon eltörlése
3. Az örökösödési jog megszüntetése
4. A hazafiság elpusztitása
5. Az örökösödés megszünetése
6. A házasság eltörlése
7. Az Új világrend bevezetése

1782. július 16-án a Németországi Wilhelmsbad-ban került sor végül arra a találkozóra, ahol a szabadkőművesek és az illuminátusok megpecsételték egymás között a szövetséget, és azóta ők irányitják a világot. És nem, azóta sem szűnt meg az illuminátus rend...


De kikből áll ez a szervezet pontosan?

Az illuminátus hálózat értékrendjében fontos szerepe van a vérségi leszármazásnak. Ha valaki nem a megfelelő leszármazási vonalhoz tartozik, akkor csak nehezen, vagy soha nem tud magas fokra emelkedni az illuminátus ranglétrán. Jelenleg az illuminátus hálózat kulcspozicióit mintegy 500 befolyásos család tagjai töltik be, akik a világ különböző részein élnek, de szoros kapcsolatban vannak egymással. Tagjaik nagyrészt egymás között házasodnak, hogy a vérvonal tiszta maradjon. A vezető dinasztiáknak maguknak is megvan a belső hierarchiája. A családok közül egyesek csak bizonyos régiókban vagy országokban rendelkeznek befolyással. 
Az úgynevezett Druida Tanács, vagy Tizenhármak tanácsa, ezen tanács hálozata segitségével ellenőrzi az egykori kommunista országokat, bizonyos fokig Kinát is.  A Tizenhármak tanácsa irányitja a "bölcs emberek" tanácsát bizonyos országokban. A Druida Tanács felett áll a Kilencek Tanácsa, amelynek azonban van egy három személyből álló belső köre, amely a végső szót mondja ki a legfontosabb kérdésekben. 

Folytatás következik

Nos, mielőtt belevágnék abba, hogy az 1789-es francia forradalmat hogyan robbantották ki az illuminátusok, illetve a majd későbbi cikkeimben sorra vissza fogok térni erre, például majd a bolsevik forradalomnál vagy Hitler hatalomra jutásánál, tehát mielőtt kitérnék erre, nem árt, ha egy kicsit képben vagyunk azzal kapcsolatban, hogy mi is ez a szervezet, mi a szabadkőművesség, mi az illumináti, mikor jött létre ez a két szervezet, hol, ki alapitotta, mi a hitrendszere, és ami a legfontosabb, hogy mi a célja?!

Az előző cikkemben kitértem az illuminátus vérvonalra, és arra, hogy ez hogyan függ össze az anunnakikkal, most szeretnék kitérni arra, hogy ez az árnyékerő hogyan vette magához a hatalmat, és hogyan befolyásolta és irányitotta az egész történelmünket.

De mi is az a szabadkőművesség?

A szabadkőművességet egyes kutatók úgy jellemzik, mint a testvériséget hirdető, összetartó és békeszerető rend. De tényleg azok? Ha olyan békeszeretők lennének, miért kell titokban tartani a tevékenységüket? Miért van az, hogy amikor olyan kulcsfontosságú személyek jönnek képbe, mint Hitler, Sztálin, Robespierre és még sorolhatnám, rögtön megjelennek a háttérben a titkos társaságok is. Na persze...

Titokban működött több évszázadig, amig 1717-ben formálisan, hivatalosan is meg nem alakult Londonban az első ilyen szabadkőműves rend. Külsőségeiben nagyjából a templomépitő kőműves céhek és a templomos lovagrend keveréke. Kutatva a szabadkőművesek eredetét, megállapithatjuk, hogy ezt a szervezetet a valamikor Franciaországból Angliába menekülő, folyamatos üldöztetésben lévő templomos lovagrend alapitotta meg a 13. század végén. Akkoriban a templomosok nagyon nagy befolyással birtok szerte Európában. Aztán a nemzeti pénzügyi és mindent befolyásoló katonai szervezetté váló templomos lovagrend tagjait IV. Fülöp francia király 1307. október 13-án pénteken letartóztatta és inkvizició elé állitatta. 1314-ben a lovagrend vezetőit, beleértve Jacques de Moley nagymestert halálra itélték, majd máglyán elégették őket. Jacques nevéről nevezték el a Jakobinus Klubot, amely majd fontos szerepet játszott a szabadkőműves francia forradalomban. És igen, innen ered a hires szerencsétlen péntek 13.-a babonás ünnep is.


És most akkor következzen egy kis okkultizmus, mivel ezen alapul főként a szabadkőművességnek a rendszere. 
A szabadkőművesek okkultista rendszerének fontos alapját képezi az a szervezet, amelyet Teozófiai Társaságnak hivunk. A Teozófiai Társaságot 1875-ben Helena Petrovna Blavatsky, egy női szabadkőműves alapitotta New York-ban. A társaság 1895-ben kettévált, és az a része, amelyik Amerikában maradt, és W.Q. Judge lett a vezetője, alkotja a jelenlegi Teozófiai Társaságot, és Pasadenaban van a központja. A társaság másik része Henry Steel Olcott és Blavatsky vezetésével 1878-ban az indiai Adyarba költözött. Ebben az időben csatlakozott a Teozófiai Társaság párizsi részlegéhez Gerard Encausse, akit az ezoterikában járatos körök papus néven ismertek. 

Papus 1891-ben szorosan közreműködött a Gnosztikus katolikus egyház megszületésében. 1895-ben tagja lett az Order of the Golden Dawn-nak, amely az angol rózsakeresztes irányzathoz tartozó szabadkőműves rend párizsi szervezete. 1902-ben pedig Papus lett az elnöke az akkor Párizsban alakuló Ordo Temple Orientis rendnek. 
Papus háromszor is ellátogatott Oroszországba, 1901-ben, 1905-ben és 1906-ban, és háziorvosi teendőket látott el II. Miklós orosz cár udvarában Pétervárott. 

Az Ordo Temple Orientis később nagymértékben hozzájárult a szabadkőműves okkultizmus fejlődéséhez. Amikor Carl Kellner megalapitotta az Ordo Temple Orientist, közzétették a rend nyilatkozatát Manifesto of the OTO néven. Ebből kiderül, hogy valamennyi okkult szabadkőműves szervezet az egész világon az ő fennhatósága alá tartozik. Eszerint Carl Kellner kezdeményezte azt a tervet, hogy valamennyi szabadkőműves szervezet egy fennhatóság alá tartozzon, az Ordo Temple Orientis fennhatósága alá. Ennek a szervezetnek a szellemisége felöleli az egész szabadkőművességet.
A Blavatsky által alapitott Teozófiai Társaság a másik kiemelkedő jelentőséggel biró szervezet a szabadkőművességen belül, ahogy azt már az előbb emlitettem. Amikor 1887-ben a Quatour Coronati Research Lodge-ot, a brit szabadkőművesség Tudományos Akadémiáját létrehozták, Blavatsky hamarosan megjelentette a Teozófiai Társaság folyóiratát, amely a Lucifer the Light Bringer (Lucifer a Fény Hordozója) cimet viselte. Blavatsky publikálta a "Titkos tanitás" és "A leplezetlen Isis" cimű könyvét. 

Az ókori Egyiptomban majd az ókori Görögországban nagy mitosza volt Izisznek és Ozirisznek. Azt tartották, hogy Ozirisz feltámasztása után a holtak birodalmának királyaként uralkodik tovább. A mitoszban előforduló eseményeket sokfelé megünnepelték. Az Isis mitoszhoz először meg kell értenünk a Teremtés fizikáját. A legkorábbi elképzelések szerint a világot nem teremtette senki, mert az kaotikus, időforrás képében mindig is létezett, mert ugye amikor még nem volt tér, energia és anyag, akkor csak az idő létezett. Az örök időforrás, amelynek nincs se kezdete, se vége. Ennek az őskáosznak a megtestesitője Egyiptomban a Nilus. Az Időforrás négy őseleme a Viz, Tűz, Levegő, Föld. A Viz a fénysebességnél lassabban mozgó időforrás és hullámtere, a Tűz a fénysebességnél gyorsabban mozgó időforrás és negativ idejű hullámtere, a Levegő a rejtett fény (6-os szimmetria) és a fény (8-as szimmetria), és hullámtereik, a Föld pedig a Neutron és az anyagi részecskék és hullámtereik. Amikor két időforrás hullámterei elérik a másik forrásait, akkor megszületik az első időszál. Ezt hivja a misztika fluidszálnak. Amikor három álló időforrás (Viz) elérik a másik forrásait, akkor megszületik az első Tűz. 
Az időforrások hullámai hasonlitanak a hanghullámokhoz, mert mindkettő egy középpontból kiinduló longitudinális gömbhullám. Két Tűz találkozásából létrejön a hatos szimmetriájú téridő, az energia. A téridőben keletkezett tér már 8-as szimmetriájú és mi fénynek ismerjük. A következő lépes az anyag, azaz a Föld elem kialakulása. Nos a teremtésről röviden ennyit. 


Az Ordo Temple Orientis hozta létre a New Age mozgalmat is. A New Age tulajdonképpen ezt az igazságot irja le, amit a beavatottak és a felemelkedett mesterek tudnak a Teremtés fizikájáról megkeverve egy kis fekete mágiával, jóslással, ezoterizmussal és más nézetekkel, például az evolúciós elmélettel.

A Teozófiai Társaság másik jelentős követője Alice Bailey volt, a "new age anyja". Alice magát a modern-boszorkány kultusz követőjének tartotta, férje pedig szabadkőműves volt. A Bailey házaspár alapitotta az Arcane School-t (Misztikus Tanok Iskolája) New York-ban, amelynek Európában is vannak kirendeltségei, és ők hozták létre a World Goodvill Center nevű illuminátus-globalista szervezetet is. Ők alapitották 1922-ben a Lucifer Publishing Company of New York-ot. Ez a cég később Lucis Trustra változtatta az elnevezését. A Lucis természetesen Lucifert jelent. 

1775 után 80 évvel évvel Albert Pike felélesztette az összeesküvést az általa létrehozott Palladian fokozatban és ritusban. A 19. és a 20. század fordulóján a szabadkőművesség hierarchikus rendszerét meghonositották az Ordo Temple Orientis-ben. Napjainkban viszont ez a hierarchia a Lucis Trustban működik. Ennek a szervezetnek jogi személyiséggel rendelkező korporációk is tagjai lehetnek. E korporációs tagok sorában olyan szervezetek találhatóak, mint a Rockefeller alapitvány, a Carnegia Alapitványi Alap, az Egyesült Nemzetek Társasága, a Szolgálat Teozófiai Rendje, és a Findhorn Alapitvány. 

A szabadkőművesek tehát Lucifert tekintik az Istenüknek.
David Spangler a következőképpen jellemzi a szabadkőműves Lucifer doktrinát: "Amikor az ember rálép az énhez vezető útra, akkor a nagy alkotó kalandba kezd... az istenség értelmének a megtanulásába, elfogadva maga számára a mikrokozmosz világának felelősségét, amelyben ő maga az isten.... Az a lény, aki segiti az embert, hogy ehhez a ponthoz elérjen, Lucifer... Az ember fejlődésének angyala"

Majd ezt mondta: "Krisztus ugyanaz az erő, mint Lucifer". Ezeket irja: "Lucifer felkésziti az embert a Krisztussá válás megtapasztalására... Ő a nagy beavató.... Lucifer munkál mindannyiunkban, hogy elhozza számunkra a teljességet, és ahogyan haladunk előre a New Age-ben.... valamennyiünk eljut ahhoz a ponthoz, amelyet úgy határozunk meg, hogy a Luciferi Beavatás... Sokan most és az elkövetkezendő napokban szembesül majd ezzel a ponttal, mert ez az új korszakba történő beavatás.."

Albert Pike 1889. április 7-ei beszédében a következőket mondta: 
"Istent imádjuk, de olyan Istent, akit az ember babona nélkül imád. A szabadkőműves vallást a luciferi vallás tisztaságában nekünk magasabb fokozatú beavatottaknak kell tovább vinnünk. Ha Lucifer nem lenne Isten, akkor Krisztus lenne az, akinek a cselekedetei kegyetlenségről, ember gyűlöletről, a tudomány elutasitásáról tanúskodnak... Igen. Lucifer Isten és Krisztus is Isten. Az örök törvény szerint nincs fény árnyék, nincs szépség csúnyaság, nincs fehér fekete nélkül, mert az Abszolút csak két Istenségben létezhet... Ezért eretnekség a sátánizmus tanitása. Az igazi tiszta filozófiájú vallás Luciferben, aki egyenrangú Krisztussal, való hit."

Fontos még megemliteni, hogy a szabadkőművesek szerint létezik egy 25 920 éves ciklus. Ez az az idő, amit a tudomány csillagászati precessziónak nevez, ez a Föld lassú forgása a saját tengelye körül. Ezt a lassú forgást pedig egy csillag okozza, mégpedig az Alcyone Plejádok. Hihetetlen, de a szabadkőművesek ábrázolják ezt a csillagot nagyon sok régi jelképükön! A hindu hagyományok ezt a ciklust világkorszakokra osztotta

- Krita-Yuga (Aranykor)
- Treta-Yuga (Ezüstkor)
- Dvapara-Yuga (Bronzkor)
- Kali-yuga (Vaskor)
Mi a Kali-yugában éltünk egészen 2012. december 21-ig, amikor is be nem következett a galaktikus váltás. A 2012-től kezdődő időszak már a felemelkedés időszaka, illetve az az időszak, amikor a Föld átcsúszik a Halak korszakából a Vizöntőbe, azaz az Aranykorba. 
Nos a Kali-Yuga-ról röviden annyit, hogy Káli a brahmanista mitológiában Siva főisten felesége, és mint ilyen hol az isten pusztitó, hol pedig teremtő energiájaként testesül meg. 
A spirituális és metafizikai tradicionitás, illetve a szabadkőművesség ezoterizmusa is elismeri a Kali-Yuga létét, és az ezzel kapcsolatos következményeket, beleértve a tudati lezüllést és egyebeket. 

A szabadkőművesség jóformán minden irányvonala kiemelkedően szolidárisak a Sötét Korszakban működő erőkkel, többek között a reptiliánokkal illetve a nem fizikai arkhónokkal, és azokkal való együttműködésre tudatosan, féltudatosan vagy öntudatlanul, de mindig készek. 
Úgyhogy ez van, ezt a korszakot meg kell élni sajnos, és ezt a szabadkőművesek is tudják. 
Amint a fenti sorokban elmondtam, azt nyomatékositja a New Age is.

Folytatás következik....

Világszerte megtalálhatóak Nyújtott koponyák. Találtak ilyen koponyákat Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában egyaránt.Találtak például ilyen nyújtott koponyákat Oroszországban, méghozzá Omszkban, 2007-ben. A régészeti csapat, amely e területen tevékenykedett, nem tudott értelmes magyarázatot adni a koponyákra

 A koponyákat bizarr alakjuk miatt nem mutatták meg a Nagyközönségnek. Ne felejtsük el  hogy ilyen megnyújtott koponyákkal rendelkeztek a mongolok is a korabeli feljegyzések szerint, illetve 2013-ban a Franciaországi Elzász régióban több száz középkori francia arisztokrata család csontvázát találták meg. Ezek a testek ünnepélyesen lettek eltemetve, tehát nyilván a társadalom tisztelt tagjai voltak ezek az emberek. És ezekben az arisztokrata sarokban szintén találtak ilyen megnyújtott koponyával rendelkező testeket. 

De a legérdekesebb mégis a Perui Paracasban található koponyák. 

Paracas egy sivatagi félsziget Pisco tartományban, Peru déli partján. Ne feledjük, hogy ezen a területen alakult ki a paracas és a Nazca kultúra, akik szintén piramisépítő kultúra volt. Itt tett egy csodálatos felfedezést Julio Tello perui régész 1928-ban. Egy hatalmas,  kidolgozott temetőt talált, ahol a világon bárhol talált legnagyobb hosszúkás koponyájú egyének maradványai vannak tele. 

Ezekkel a koponyákkal nem foglalkozott senki egészen 2014-ig. 2014-ben La Marzulli vizsgálat alá vetette ezeket a koponyákat. 

Köztudott, hogy a koponya megnyúlása legtöbb esetben a koponya deformációja vagy mesterséges megnyújtásának eredménye, amikor is a koponya hosszú ideig tartó erő kifejtésére szándékosan deformálódik. Ezt általában úgy érik el, hogy a fejet két fadarab közé kötik. Míg azonban a koponya deformációja megváltoztatja a koponya alakját, nem változtat meg más, a szabályos emberi koponyára jellemző tulajdonságokat. Azonban a Paracasi kultúra koponyái mások.

La Marzulli vizsgálatai kimutatták, hogy a foramen magnum túlságosan a koponya hátsó részénél helyezkedik el, ami abnormális, mert egy normál foramen magnum közel van az állkapocs vonalához. Ezenkívül kisebb is. 

Ezenkívül Marzulli leírta, hogy a Paracas koponyák némelyikenek nagyon kifejezett járomíve van, különböző szemüregei vannak, és a koponyák 90 százalékának nincs saggitalis varrata! (A saggitális varrat a koponya két parietális csontja közötti kötőszöveti ízület. Hát ez aligha lehet véletlen vagy veleszületett rendellenesség! Ráadásul ennyi koponyánál? Ezek egyértelműen nem emberi koponyák!

A döbbenet akkor kezdődik, amikor elkezded nézegetni az Illuminátusok legkorábbi őseit és a Szaturnália vérvonalat, és kiderül, hogy ezeknek az egyéneknek szintén ilyen megnyújtott koponyája volt.

Ott volt például Nefertiti és Ehnaton, akik a 18. dinasztia idején uralkodtak Egyiptomban, nekik szintén ilyen megnyújtott koponyájuk volt. Ne feledjük, hogy Egyiptomban szintén élt egy ilyen piramisépítő kultúra, csakúgy, mint Peruban, a Nazca régióban. Ne feledjük azt sem, hogy Ehnaton családfájához tartozik III. Ehnaton és Tutanhamon is, akik Egyiptom történelmének meghatározó alakjai voltak. De ez mindegy már, mert ahogy tudjuk, Egyiptomot végül Róma meghódította, és a Római Légió megállapodást kötött az egyiptomi papsággal, akiknek szintén ilyen megnyújtott koponyája volt. Majd ezt az Egyiptomi papságot végül kimenekítették Egyiptomból, és a mai Vatikán területén helyezték biztonságba őket. 

Ne feledjük, hogy az Alexandriai könyvtár leégett, de megtévesztésként csak adó és népszámlálási adatok égtek el, és a kulcsfontosságú információkat, amelyek közül kitûntek olyan könyvek is, amelyek információkat tartalmaztak e földönkívüli csoport, az annunakik földre érkezéséről, szóval ezeket az információkat elszállították a vatikáni levéltárban, és ott őrzik mind a mai napig.

A kutatásaim során találtam egy családot Bebek család néven. Ő egy magyar arisztokrata család volt, Pelsőcön éltek, és nagy befolyással bírtam az akkori Felvidéken a középkorban. Nem volt egy megbízható társaság egyébként, a török időkben is hol ezt a felet, hol azt a felet támogatták, mindig ahogyan az érdekeik megkívánták nekik. (Róluk későbbi posztjaimban még szó lesz). Tehát felkutattam ennek a családnak a családfáját, és rájöttem két dologra. Egyrészt: Ez a család szintén a nyújtott koponyájú, anunnaki vérvonalhoz kötődik, másrészt pedig ennek a családnak a leszármazottai az Andrássyak és a Báthoriak is egyaránt.

Aztán bennfentesek kezdtek el nekem arról beszélni, hogy a Vatikánban szintén vannak ilyen megnyújtott koponyájú emberek

A 14. században élt egy család Olaszországban, a D'Este család. Ha megnézed ennek a családnak, főleg Leonelle D'Este festményét, láthatod, hogy ők szintén ilyen megnyújtott koponyájú emberek voltak

A D'Este család ősei között találod Nagy Károlyt, aki ennek a megnyújtott koponyával rendelkező családnak a legkorábbi őse volt, egyben 768-tól 814-ig  frank király is volt egyben. És igen, ezen összefüggés szerint a Karoling ház és a D'Este ház rokonok! Ezek ugyanazok a megnyújtott koponyájú fickók!

De még jobban ledöbbensz, ha leköveted ezen család leszármazási ágát!

Megtalálhatod köztük Bajorország, a Brünswicki hercegség és a Szász valamint a Hannoveri választófejedelemség uralkodóházait.

Ennek a háznak a leszármazotta I. György brit király is, aki a Windsor ház legkorábbi őse

 Aztán ha tovább kutatsz, akkor láthatod, hogy ebből a házból jött létre a belga királyi család, a bolgár királyi család, a mexikói királyi család, a portugál királyi család, a lengyel királyi családok, illetve a dán és a spanyol királyi család is.

Aztán ha megnézed a Rotschildok, főként Jacob Rotschild, a Rotschild-ház vezetőjének fejét, szintén láthatod, hogy ennek a családnak szintén megnyújtott koponyája van.

És ha azt hiszed, hogy ennek a házasodáshoz vagy bármi máshoz van köze, akkor tévedsz

2012-ben Bridgeanne D'Avignon 2 évi kutatását hozta nyilvánosságra, több mint 500 000 nevet felhasználva rájött arra, hogy 43 amerikai elnökből 42 vérrokon egymással, ráadásul első unokatestvérek egymással! Ez majdnem az összes amerikai elnök, aki valaha is az elnöki székben volt!

Ezek a nyújtott koponyájú emberek az anunnakik. Róluk a későbbiekben lesz szó. A lényeg itt most annyi, hogy ezen földönkívüli csoport beszivárgott az emberek világába, és átvette az emberi társadalom felett az irányítást.